Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szerint a klímaváltozás nemcsak az időjárást alakítja át, hanem új egészségügyi kockázatokat is hoz magával - közölte a Sokszínű Vidék. Ahogy Európa partvidékén emelkedik a tengervíz hőmérséklete, egyre gyakoribbá válik a Vibrio baktériumok jelenléte, különösen a Balti- és az Északi-tenger mentén.
A Vibrio baktériumok olyan félsós vizekben érzik jól magukat, ahol sós és édes víz keveredik – ezt brakkvíznek hívják. A melegedő klíma miatt ezek a területek egyre elterjedtebbek, így a baktériumok számára ideális feltételek alakulnak ki. Az ECDC figyelmeztetése szerint a baktérium a zárt öblökben, lagúnákban, folyótorkolatoknál is megjelenhet.
A szakértők szerint a magas vízhőmérséklet elősegíti a baktériumok elszaporodását, ezért a nyári időszakban fokozott figyelmet kérnek a vízparton tartózkodóktól.
Miért hívják „húsevő baktériumnak”?
A Vibrio baktériumok egyik fajtáját a köznyelvben „húsevő baktériumként” ismerik. Ez a kórokozó, ha sebbel érintkezik, gyors lefolyású, súlyos gyulladást és szövetelhalást okozhat. Ritkább esetben a fertőzés vérmérgezéssé fajulhat, és az is előfordul, hogy a beteg életét csak amputációval lehet megmenteni.
A fertőzés jellemzően a következő módokon történik:
-
nyers vagy nem megfelelően hőkezelt tengeri ételek – főként kagyló és osztriga – fogyasztásával,
-
sebbel való érintkezéssel sós vagy brakkvízben,
-
vagy fürdőzés közben, ha nyílt seb vagy friss tetoválás van a bőrön.
A tünetek változatosak: emésztőrendszeri panaszok (például hasmenés, hányás, láz), de fülgyulladás, bőrpír, duzzanat, illetve súlyos esetben lágyrészfertőzés is jelentkezhet. Különösen veszélyeztetettek azok, akik legyengült immunrendszerrel élnek vagy májbetegséggel küzdenek.
Hogyan védekezhetünk?
Bár a Vibrio-fertőzés Európában továbbra is viszonylag ritka, az északi országokban egyre több esetet jelentenek. Az ECDC adatai szerint a 2018-as hőhullám során 445 fertőzést regisztráltak, míg a korábbi években ez az éves átlag csak 126 volt.
A fertőzés megelőzése érdekében az alábbi óvintézkedésekre érdemes figyelni:
-
Kerüljük a nyers tengeri ételeket, különösen a kagylóféléket, ha nem vagyunk biztosak az elkészítésükben.
-
Ne menjünk vízbe, ha seb, friss tetoválás vagy piercing van rajtunk.
-
Fürdés után alaposan mossuk le bőrünket, különösen a sebek környékét.
-
Ha vízbe megyünk, használjunk vízhatlan sebtapaszt vagy kötést.
-
Gyanús tünetek (például láz, bőrpír, duzzanat) esetén érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, főleg, ha korábban tengeri ételt ettünk vagy sós vízben fürödtünk.
Az ECDC minden nyáron követi a Balti-tenger környezetének változásait, és műholdas adatok alapján frissülő térképeken jelzi, hogy hol a legnagyobb a fertőzésveszély.
