A brüsszeli EU-csúcs zárónyilatkozata szerint 26 uniós tagország vezetője támogatja Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítását, elismerve az ország reformtörekvéseit és az orosz agresszió elleni kiállását. A 27. tagállam, Magyarország – Orbán Viktor döntése nyomán – nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz.
Ez nem először történik meg: Orbán Viktor korábban is több alkalommal megvétózott Ukrajnát támogató uniós dokumentumokat, legutóbb 2024 végén a csatlakozási tárgyalások megindításával kapcsolatos határozat elfogadását próbálta késleltetni – sikertelenül.
Mit tartalmaz a nyilatkozat, amelyhez Magyarország nem csatlakozott?
A dokumentum elismeri Ukrajna jogát a szuverén döntéshozatalra, és megerősíti: az EU hosszú távon is elkötelezett Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatása mellett.
A vezetők szerint:
-
fel kell gyorsítani Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát,
-
azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre van szükség Oroszország részéről,
-
elítélendő a civil infrastruktúrák elleni támadások sorozata,
-
kulcsfontosságú a humanitárius segítségnyújtás és a háborús bűnök elszámoltatása.
A nyilatkozat külön megnevezi azokat az országokat – így Iránt és Észak-Koreát –, amelyek katonai támogatást nyújtanak Oroszországnak, és figyelmeztet: az EU kész újabb szankciókat bevezetni, elsősorban az energiaszektorra fókuszálva.
30,6 milliárd euró segítség 2025-re
Az EU a zárónyilatkozat szerint 2025-ben összesen 30,6 milliárd euró támogatást nyújt Ukrajnának, amely a háborús költségek fedezésén túl az ország újjáépítését is szolgálja. A folyamat részeként júliusban Rómában újabb nemzetközi konferenciát rendeznek Ukrajna támogatására.
Orbán különutas álláspontja folytatódik
Orbán Viktor vétója a közös uniós fellépés egységét ismét megtörte, ugyanakkor az ilyen esetekre már kialakult gyakorlat szerint a többi 26 tagállam külön nyilatkozatban erősítette meg álláspontját. Az elmúlt hónapokban többször is ezzel a megoldással kerültek meg a magyar blokkolások.
A miniszterelnök vétójának indokairól hivatalos tájékoztatás egyelőre nem érkezett, de a magyar kormány korábban is az Ukrajnának nyújtott támogatás feltételrendszerét, illetve a kisebbségi jogokat érintő aggályokat emlegette – ezeket az uniós partnerek rendre elutasították.
