Antonio Guterres ENSZ-főtitkár élesen bírálta Izrael péntek hajnalban végrehajtott légitámadását Irán ellen. Az ENSZ vezetője közleményében „katonai eszkalációnak” nevezte a lépést, és hangsúlyozta: a támadás veszélybe sodorja az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között - írta az AP.
„A főtitkár arra kéri mindkét oldalt, hogy mutassanak önmegtartóztatást, és bármi áron kerüljék el, hogy a helyzet egy olyan, mélyebb konfliktussá szélesedjen ki, amelyet a régió nem engedhet meg magának” – áll az ENSZ hivatalos közleményében.
A támadás célzott csapás volt iráni nukleáris és hadi létesítmények ellen. Izrael hivatalos közlése szerint a bevetés válaszlépés volt az Irán részéről fenyegető katonai aktivitásra. Irán vezetője, Ali Hamenei ajatollah súlyos megtorlást helyezett kilátásba, válaszul pedig drónokat indítottak el Izrael irányába - közölte a HVG.
Heves nemzetközi reakciók a Közel-Keletről és Ázsiából
Az izraeli lépésre sorra érkeztek az elítélő nyilatkozatok a térség országaiból.
-
Szaúd-Arábia szerint a támadás „kirívó izraeli agresszió”, amely sérti Irán szuverenitását, biztonságát és a nemzetközi jogot.
-
Omán, amely közvetítő szerepet tölt be az amerikai–iráni atomalku tárgyalásokban, szintén Izraelt nevezte meg az eszkaláció felelőseként.
-
Az Egyesült Arab Emirátusok szintén határozottan elítélte a lépést.
Törökország kormánypártjának szóvivője még ennél is erősebben fogalmazott, amikor a támadást „barbár agressziónak” nevezte. Úgy fogalmazott, hogy „a támadást semmivel sem lehet igazolni vagy legitimálni”.
India is megszólalt az ügyben, és felszólította mindkét felet, hogy tegyenek meg mindent a helyzet további eszkalálódásának elkerülése érdekében.
Az Egyesült Államok elhatárolódott, Trump viszont tudott a támadásról
Az Egyesült Államok hivatalosan elhatárolódott az izraeli katonai akciótól, ugyanakkor Donald Trump, az ország elnöke megerősítette: már előzetesen tudott a tervezett bevetésről.
A nemzetközi közösség aggódva figyeli az eseményeket, mivel a térségben újabb nyílt konfliktus kialakulása nemcsak helyi, hanem globális biztonságpolitikai következményekkel is járhat.
