A Pentagon fontolgatja, hogy több ezer amerikai katonát vonjon ki Kelet-Európából, miután magas rangú tisztviselők egy olyan javaslatot készítenek elő, amely akár 10 000 katona visszahívását is tartalmazza. A döntés hatása különösen fontos, mivel felveti a kérdést, hogy ez a lépés hogyan befolyásolhatja a NATO védelmét és hogyan reagálhat Oroszország - elemezte az NBC.
A Pentagon döntésén gondolkodó tisztviselők azt mérlegelik, hogy akár 10 000 amerikai katonát vonjanak vissza Kelet-Európából, ami aggodalmat keltett a NATO-szövetségesek körében. Az amerikai erők csökkentésének gondolata különösen fontos, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök reagálására is hatással lehet, ha a kivonás valóban megvalósulna. Az Egyesült Államok haderejének csökkentése potenciálisan felbátoríthatja Oroszországot, hogy agresszívebben lépjen fel a térségben. A csapatkivonás a Biden-kormányzat által 2022-ben a NATO keleti szárnyának megerősítésére küldött 20 000 fős erő egy részének visszavonásával járhat, amit amerikai és európai tisztviselők is megerősítettek.
A döntés a Donald Trump elnök alatt kialakult katonai stratégiával is összefüggésbe hozható, hiszen Trump hosszú ideje a nagyobb európai felelősségvállalásra ösztönözte a NATO-szövetségeseket. A kivonás híre különösen időszerű, mivel a Trump-adminisztráció számára fontos, hogy a katonai erőforrásokat Kínára és más globális prioritásokra összpontosítsák, míg a Biden-kormányzat és más politikai elemzők aggódnak, hogy egy ilyen lépés gyengítené az amerikai elkötelezettséget Európában.
A kivonás melletti érvek között szerepel, hogy az amerikai erők csökkentése forrást szabadíthat fel más stratégiai régiók számára, például az Indo-csendes-óceáni térségre, amely egyre inkább az amerikai külpolitikai fókuszba kerül. Ugyanakkor a Pentagon tisztviselői elismerik, hogy az amerikai jelenlét csökkentése pénzügyi előnyökkel is járhat, mivel a hadsereg így több pénzt tudna szánni innovációra és új fejlesztésekre.
A tervezett csökkentésről szóló beszélgetések közepette a NATO és különböző európai vezetők is kifejezték aggodalmaikat, mivel a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor Oroszország agressziója továbbra is jelentős fenyegetést jelent, a csapatok kivonása növelheti az instabilitást a térségben. Ben Hodges, nyugalmazott háromcsillagos tábornok szerint, ha a kivonás megvalósulna, az elrettentő erő jelentős csökkenését eredményezné, különösen a NATO keleti szárnyán, amely már most is feszültség alatt áll.
A döntést befolyásoló politikai háttérben Donald Trump korábbi álláspontja is szerepet játszik. Trump megítélése szerint az Egyesült Államok katonai jelenlétének csökkentése nemcsak gazdaságilag indokolt, hanem a szövetségesek nagyobb felelősségvállalását is elősegítheti. Ezzel szemben a Biden-adminisztráció úgy véli, hogy a csapatok jelenléte alapvető a NATO és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából, mivel a térség biztonságának megőrzése alapvetően fontos a hosszú távú stabilitás érdekében.
Végül, a tervezett katonai kivonás kérdése összhangban van az Oroszország által végrehajtott katonai reformokkal, amelyek célja, hogy megerősítsék a hadsereg védelmi képességeit és növeljék a harci készségeket. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ha a háború lezárul, Oroszország a jövőben nagyszabású háborúra is képes lehet Kelet-Európában, amennyiben a NATO nem erősíti meg a védelmét.
