A finn politikai vezetés, Sauli Niinistö köztársasági elnök és Sanna Marin kormányfő ma délelőtt közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Finnország késedelem nélkül kéri felvételét a NATO-ba.
Finnországban jelenleg 76 százalékos a NATO-csatlakozás támogatottsága, s mindössze az emberek 12 százaléka ellenzi azt a legfrissebb közvéleménykutatási adatok alapján. Az ukrajnai orosz inváziót megelőzően csupán a finnek 25 százaléka szerette volna országát az Észak-atlanti Szövetségben látni – a Reuters tudósítása szerint.
Moszkva szerint a NATO ukrajnai fegyverszállításai, az ukrán fegyveres erők kiképzése, nyugati zsoldosok Ukrajnába küldése, valamint az Észak-atlanti Szövetség orosz határ közelében zajló hadgyakorlatai növelik egy nyílt konfliktus kialakulásának esélyét a két katonai tömb között, mely akár nukleáris háborúba is torkollhat. Ez katasztrofális következményekkel járna az egész világ számára – figyelmeztetett az orosz vezetés.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint mindkét fél el akarja kerülni a közvetlen összecsapást, ugyanakkor Finnország csatlakozása arányos választ követel meg Oroszország részéről – írja a Sky News.
Oroszország várhatóan meg fogja erősíteni szárazföldi, légi és tengeri jelenlétét is a Balti-tenger térségében. Mindez érintheti a Lappföldtől keletre eső Kola-félsziget is, mely stratégiai fontosságú terület Oroszország nemzetbiztonsága szempontjából. Az orosz Északi Flotta hajóinak is itt van a bázisa.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üdvözölte Helsinki döntését, állítása szerint Finnország integrációja gyors és zökkenőmentes lesz. A döntést örömmel fogadták a balti államok is, melyek már az atlanti szövetség tagjai. A NATO erőseb lesz, a Baltikum biztonságosabb – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
A finn döntést várhatóan napokon belül követheti Svédország NATO-csatlakozási kérelme.
