Vannak dolgok a politikában, melyek sosem okoznak meglepetéseket. Kína önmérsékletre, deeszkalációra szólította fel a szembenálló feleket Ukrajna kapcsán, a kormányzat ugyanakkor nem osztja azt a nézetet, hogy Oroszország inváziót indított. A kialakult helyzet komoly fejtörést okoz a pekingi vezetésnek.
Mondjuk Tajvannal kapcsolatban nincs ilyen gondja Kínának, hiszen az oroszok alig rohanták meg Ukrajnát, a tajvani légierő közölte, hogy kilenc kínai repülőgép sértette meg a légvédelmi zónáját. A bevetésen nyolc kínai J-16-os vadászgép és egy Y-8-as felderítő repülőgép vett részt.
A vadászgépek a Pratas-szigetektől északkeletre, a Dél-kínai-tenger felső részén fekvő terület felett repültek. A tajvani védelmi erők vadászgépeket küldtek fel, hogy figyelmeztessék a kínai gépeket, és légvédelmi rakétákat állítottak célba, ám szerencsére az összecsapások elmaradtak.
A tajvani hatóságok elítélték az orosz inváziót Ukrajnában, és bejelentették, hogy csatlakoznak az Oroszország elleni nemzetközi gazdasági szankciókhoz. Ugyanakkor a szigetország nem tagadja, aggódva figyeli az ukrajnai válságot, és tart attól, hogy Kína kihasználva a helyzetet, megtámadja Tajvant.
Kína nem tagadta sosem, ha kell, erőszakkal oldja meg a tajvani kérdést, és állandóan támadja az Egyesült Államokat azért, hogy fegyvert ad el a szigetországnak. A kínai védelmi minisztérium szóvivője, Tan Kefei éppen Ukrajna megtámadásának napján jelentette ki, hogy Tajvan Kína központi kérdése, és nem tűri a külföldi beavatkozást.
Peking ismételten arra szólította fel az ukrajnai krízisben érintett, szembenálló feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. E mellett a kínai vezetés elutasítja azt a nyugati és ukrán megközelítést, mely szerint orosz invázió zajlik Ukrajnában – tette közé a kormányzat álláspontját Hua Chun-jing, a külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz-ukrán krízis nagy fejtörést okoz Pekingben a BBC szerint. A kínai-orosz kapcsolatok igen szorossá válását jelzi, hogy Vlagyimir Putyin egyike volt a maroknyi vezető külföldi politikusnak, aki ellátogatott a téli olimpiai játékokra. Az is sokat mondó, hogy az orosz elnök – minden bizonnyal kínai kérésre – megvárta a játékok befejezését, s csak ezt követően adott parancsot Ukrajna lerohanására, gesztust gyakorolva ezáltal Kína irányába.
Most, hogy kitört a háború, Peking harapófogóba került. Kína nem támogathat nyíltan egy háborút Európában, hiszen szoros gazdasági kapcsolatokat épített ki az Európai Unióval és Ukrajnával is. Az unió piacai rendkívül fontosak Peking számára. Ukrajna első számú kereskedelmi partnere pedig jelenleg Kína.
Az Egyesült Államokkal zajló nagyhatalmi rivalizálás, az évek óta tartó amerikai-kínai kereskedelmi háború ugyanakkor arra sarkallja a kínai vezetést, hogy tovább erősítse katonai és stratégiai együttműködését Moszkvával. Az eurázsiai és az ázsiai nagyhatalom ugyanis egymásra van utalva számos vonatkozásban.
Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azután, hogy telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával. „Az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba" – állította Putyin.
A helyzet azonban hosszabb távon komoly veszélyeket hordozhat magában a kínai anyaországon belül is. Mit tegyen a Kommunista Párt, ha a tibetiek, ujgurok Putyin döntésén felbátorodva nagyobb autonómiát követelnek maguknak a jövőben? Vagy a mongol, koreai, kirgiz kisebbség, akik közösségei szintén jelentős számban élnek Kínában. Hiszen az orosz elnök az ukrajnai orosz kisebbség diszkriminálásával, elnyomásával indokolta az Ukrajna elleni támadást.
