Egy talibán ítélőszék negyven korbácsütésre ítélt egy afgán nőt az északnyugat afganisztáni Herat tartomány Haftgola nevű településén 2020 őszén, melyet a helyszínen nyomban végre is hajtottak, nagy nyilvánosság előtt. A fiatal nő bűne az volt, hogy telefonon beszélt egy férfivel, aki a családján kívüli személy.
A nyilvános korbácsolásról videófelvétel készült, mely április 23-án került először publikálásra online. A Facebookon posztolt videón látható, amint egy fehér szakállú férfi egy helyi férfiak által formált kör közepére vezet egy burkával teljesen elfedett arcú nőt. Az ősz szakállú az ítéletet meghozó talibán „bírák” egyike, a helyiekre pedig a végrehajtás szemtanúinak szerepét osztották.
A körbe lépve a „bíró” három másik férfihoz csatlakozik. Ők, a „vének” hozták együtt az ítéletet önjelölt bírákként. Az áldozatot térdre kényszerítik, majd egy férfi korbácsolni kezdi. Egy idő után átadja a feladatot egy társának. Közben a fiatal nő fájdalmas zokogása hallatszik, hallható, ahogy kimondja a „megbánó” szavakat: - Megbántam! Az én hibám… Elrontottam. A két férfi 80 másodperc alatt hajtotta végre a talibán törvényszék íteletét.
A France 24 hírtelevízióhoz tartozó Observers tudomása szerint a nőt „erkölcstelen kapcsolata” miatt ítélték el, mely abban merült ki, hogy telefonon beszélt egy fiatal férfivel. A férfit szintén őrizetbe vették, jelenleg egy talibán börtönben tartják fogva.
Obe régióban, ahol Haftgola falu is található, a talibán bíróság hetente háromszor – szerdán, csütörtökön és pénteken – ítélkezik a helyiek által benyújtott panaszok tárgyában. Az Observers csoport szerint szinte egész Afganisztánban ez a rendszer működik a gyakorlatban. A tálib törvényszékek által hozott ítéletek végrehajtásáról időnként megjelenik egy-egy videó közösségi média felületeken vagy helyi média platformokon.
2015-ben az egyik közösségi médiára felkerült egy videó egy Rokshana nevű afgán nőről, akit megköveztek egy talibán bíróság ítélete után. A videó akkor nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott. Ugyanazon év szeptemberében az afgán média számolt be egy férfi és egy nő halálra kövezéséről Sarpol tartományban, akiket házasságtöréssel vádoltak meg a talibán ítélőszék előtt. Hasonló vádak miatt Ghorban golyó által végeztek ki egy férfit és egy nőt szintén ebben az időszakban. 2020 szeptemberében egy nőt öltek meg Sarpolban.
Attól tartunk, visszatérnek a talibán kormányzat sötét napjai Afganisztánban – jelentette ki az eset kapcsán Atofa Ghafouri herati nőjogi aktivista.
Az összes férfi, aki szemtanúja volt a fiatal nő megkorbácsolásának, átlagember. Azért voltak jelen, mert ott élnek. Sok afgán, különösen a vidéki régiókban támogatja a talibán ítélőszékek működését. Az ország számos régiójában zéróval egyenértékű a kormányzati jelenlét. Nincs bíróság, akit panaszoddal felkereshetnél. Ha esetleg mégis fellelhető valamilyen fajta bíróság, az ítélkezési procedúra hosszadalmas és költséges: kenőpénzt kell fizetned ahhoz, hogy valaki foglalkozzon az ügyeddel.
Így aztán a talibán ítélőszékeknek nincs alternatívájuk: ezek gyorsak és költségmentesek. Az emberek hozzájuk fordulnak, ők pedig döntenek vitás ügyeikben. Legitimitásuk réges-régen kiépült a vidéki területeken. A tálibok pedig saját felfogásuk szerint szabályozzák az életet. A meghonosodott rendszer legelső áldozatai a nők.
Az afgán kormány inaktivitása egyre nagyobbá teszi a talibán ítélőszékek befolyását. Az itt lefolytatott „tárgyalásokon” szerepet vállalók érinthetetleneknek érzik magukat. Ami igaz is. A hatóságok soha nem tartóztattak le senkit az „ítélethozók” közül az országban.
Még csak nem is kérdezték ki soha egyiküket sem döntéseik hozadékaként. A központi kormányzat így viszont legitimálja működésüket. A gyakorlatban Afganisztán fel van osztva a kormányzat és a talibán között: az ország egyik részét Kabul kontrollálja, a másik részén viszont a tálibok kormányoznak saját törvényeik szerint.
Kérdéseket intéztem a kormányzathoz, miért nem indítanak vizsgálatot legalább a legnagyobb média figyelmet kiváltott esetek kapcsán. Farkhonda gyilkosait sem vonták felelősségre – mondta el Atefa Ghafouri. (Farkhondát tévesen a Korán egy példányának elégetésével vádolták meg, amiért kivégezték, majd testét máglyán elégették. A szerk.) – Ha a jövőbeni kormányzatba visszatérnek a tálibok is, milyen sors vár az itteni nőkre? Mi, nők attól tartunk, hogy a kabuli kormány áruba bocsátja jogainkat a táliboknak egy békeegyezmény megkötéséért cserébe. Egy olyan kormányzat, mely tálib tagokat is soraiban tudna, milyen nőpolitikát folytatna? – tette fel kérdéseit az aktivista.
A tálibok azt állítják, változtattak a nők jogaival kapcsolatos korábbi álláspontjukon. De hogyan hihetnénk nekik, látva az általuk szervezett törvényszékek napról napra hozott ítéleteit szerte az országban? Amikor azt tapasztaljuk, hogy rendszeres gyakorlattá vált a női rendőrök, újságírók, aktivisták meggyilkolása? – zárta gondolatait Atefa Ghafouri.
Nyolc tény az afgán nők helyzetével kapcsolatban a Medica Mondiale kölni székhelyű nemzetközi női jogi és segélyszervezet kimutatása alapján:
- ENSZ-kimutatások szerint a házasságok 59 százaléka kényszer hatására köttetik meg. Egy 2018-as UNICEF-jelentés szerint háromból legalább egy lány 18 éves kora előtt megy férjhez.
- 2017-es UNICEF-jelentés szerint a 15 és 49 év közötti nők 51 százaléka volt kitéve fizikai vagy szexuális erőszaknak legalább egy alkalommal házassága során. 46 százalékukat bántalmazták otthon a kutatást megelőző egy év során.
- Bebörtönzés „morális bűnök” elkövetése miatt. Egy 2012-es Human Rights Watch-jelentés arról számol be, hogy a bebörtönzött nők fele és szinte az összes bebörtönzött lány morális „vétségek” miatt került cellába. Házasságtöréssel vádolták meg őket, noha az esetek többségében nemi erőszak áldozatául estek vagy prostitúcióra kényszerítették őket.
- Az öngyilkosság az egyedüli menekülési útvonal sokak számára. A verés, nemi erőszak, megaláztatás a napi élet része számos afgán nő esetében. Becslések szerint az öngyilkossági kísérletek 80 százalékát nők követik el az országban.
- A férfiakkal egyenlő jogok csak papíron léteznek. Ezt a törvényi előírást a bírák ritkán alkalmazzák a gyakorlatban. A családon kívüli élet az afgán nők számára szinte elképzelhetetlen.
- Magas terhességi mortalitás. Egy afgán nő átlagosan 5,3 alkalommal esik teherbe élete során. 20 százalékuk szül 18 éves kora előtt. 100 ezer élve születésre 1291 becsült haláleset jut, ami az egyik legrosszabb adat nemzetközi összehasonlításban. Mindez a fiatal korra, a terhesség időszaka alatti vitaminhiányra és a gyenge orvosi ellátásra vezethető vissza. Az élet a kicsinyek számára sem indul könnyen: ezer afgán gyerekből 62 nem éri meg az ötödik születésnapját.
- A nők mindössze 30 százaléka tud írni-olvasni, miközben a férfiak 55 százaléka írástudó az országban.
- Kényszerített szüzességi tesztek. Bár az afgán büntető törvénykönyv 2017-ben betiltotta a szüzességi vizsgálatok lefolytatását, rendőrök, bírák mégis gyakran elrendelik ezeket nemi erőszak gyanúja esetén, illetve ha házasságon kívüli szexuális kapcsolat folytatásával vádolnak valakit.
