Modernizációs és biztonsági kihívások kereszttüzébe került a csernobili atomerőmű. Miközben a létesítmény területén hamarosan megkezdi a termelést egy új napelempark, a szakembereknek a háborús pusztítás okozta súlyos műszaki hibákkal is meg kell küzdeniük.
Zöld fordulat a tiltott zónában
Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN hírügynökségnek bejelentette: szinte teljesen elkészült a két megawatt teljesítményű napelempark. Az állomás egy hónapon belül üzembe áll, ami jelentősen csökkenti az objektum fenntartási költségeit.
A vezérigazgató szerint a tiltott zóna a jövőben „fejlesztési övezetté” válhat. A terület adottságai – a kiterjedt energiahálózat, a vízkészletek és a lakossági meghallgatások hiánya – ideálissá teszik új, nagy teljesítményű atomerőművi blokkok telepítésére is. Tarakanov ugyanakkor elvetette a kis moduláris reaktorok (SMR) ötletét, hangsúlyozva, hogy a csernobili tanulságok alapján csakis kipróbált, maximális biztonságú technológiákkal szabad dolgozni.
Megrongálódott szarkofág és nukleáris terrorizmus
A fejlesztési hírek árnyékában aggasztó információk láttak napvilágot a biztonsági helyzetről. A 2025 februárjában történt orosz dróntámadás következtében az új biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. A becsapódás utáni tűz miatt a szarkofág sürgős javításra szorul, amelynek költségei elérhetik az 500 millió eurót, a munkálatok pedig akár 2030-ig is elhúzódhatnak.
Tarakanov szerint az incidens egyértelműen szándékos volt, amit „nukleáris terrorizmusnak” nevezett. Figyelmeztetett: egyetlen atomerőművet sem úgy terveztek, hogy ellenálljon a modern rakétafegyvereknek. Ha egy Iszkander vagy Kinzsal típusú rakéta eltalálná az építményt, a védőburkolat alatti több száz tonnányi radioaktív üzemanyag-maradvány és por a levegőbe jutna, beláthatatlan következményekkel járó felhőt képezve.
Bár a közvetlenül a négyes reaktor felett található régi szarkofág beomlásának jelenleg nincs közvetlen kockázata, a folyamatos drón- és rakétafenyegetés állandó veszélyt jelent Európa egyik legkritikusabb nukleáris pontjára. A nemzetközi közösség már megkezdte a pénzügyi források folyósítását a károk helyreállítására, de a teljes biztonság elérése még éveket vehet igénybe.
