Miközben az ország tekintete a holnapi választási urnákra és a politikai csatározásokra szegeződik, a természet egy másik, hosszú távon talán még súlyosabb válság jeleit mutatja. A HungaroMet és a Weather on Maps legfrissebb klímaelemzései alapján Magyarország egy rendkívül száraz és forró időszak küszöbén áll, ami a mezőgazdaságot és a turizmust is térdre kényszerítheti.
A januári fagy csak álca volt
Sokan emlékezhetnek a 2026-os év indulására, amikor évek óta nem látott havazás és hideg köszöntött be. Januárban a középhőmérséklet 1,22 fokkal maradt el a harmincéves átlagtól, ami átmenetileg felerősítette a klímaváltozást vitató hangokat. A meteorológusok azonban figyelmeztetnek: ha a teljes első negyedévet nézzük, a januári hideg periódus ellenére a január, február és március összességében melegebb volt az 1991–2020 közötti átlagnál.
A csapadék eloszlása is szélsőséges képet mutatott az év elején. Januárban még a megszokottnál 40 százalékkal több eső és hó esett, februárban hoztuk az átlagot, márciusban viszont már 34 százalékkal maradtunk el a referenciaértéktől. Országos átlagban mindössze 50-90 mm csapadék hullott, ami április elejére komoly aszályhelyzetet idézett elő.
Szomjazó földek és szárító szelek
A talajvízszint hiánya már most, tavasszal aggasztó. A szakemberek szerint területi átlagban nagyjából 30 mm csapadék hiányzik a földekből. Ezt a hiányt jelenleg semmi nem pótolja: az előrejelzések nem mutatnak kiadós esőt, a tartós és erős északi szél pedig hatékonyan szárítja ki a csupasz termőföldeket.
A helyzet földrajzilag is megoszlik: míg a nyugati és délnyugati megyékben (például Somogyban, ahol 100 mm feletti csapadék is volt) még reménytelibb a kép, addig a középső és keleti országrészben már májusra kritikus állapotok alakulhatnak ki, ha nem érkezik áztató esőzés.
Kritikus szinten a Balaton: Veszélyben a hajózás?
A csapadékhiány leglátványosabb indikátora a Balaton. A tó vízszintje már március végén is az ideális alatt volt. Ez azért különösen veszélyes, mert a nyári párolgás miatt a vízszint természetes módon is 30-40 centimétert csökkenhet.
„Ha nem érkezik rendkívül csapadékos április és május, a Balaton vízállása őszre az 50-60 centiméteres kritikus szint közelébe süllyedhet, ami már a balatoni hajózást is korlátozhatja” – figyelmeztetnek a szakértők.
Forró nyár és a globális „hőmotor”: El Niño
A hosszú távú előrejelzések (anomália-prognózisok) szerint április második fele az átlagosnál melegebb és szárazabb lesz. A nyári hónapokra nézve pedig szinte biztosra vehető a 0,5 – 1 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, ami a gyakorlatban tartós és intenzív hőhullámokat jelent.
Ebben nagy szerepet játszik a globális ENSO-jelenség (El Niño), amely júniusra épül ki teljesen. Ez a csendes-óceáni óceáni áramlatok megváltozásával jár, és globális szinten olyan hőmérséklet-emelkedést okozhat, amely miatt 2026 a valaha volt legmelegebb év lehet.