Az izraeli parlament, a Kneszet hétfőn késő este elfogadta a terroristák halálbüntetéséről szóló törvényt, amelyet Benjámin Netanjáhú is támogatott. A döntés komoly nemzetközi visszhangot válthat ki, mivel több hazai intézmény és jogvédő szervezet is bírálta a jogszabályt.
Szűk többséggel fogadták el a törvényt
A 120 fős Kneszet 62 igen, 48 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a törvényt második és harmadik olvasatban.
A jogszabály kimondja, hogy halálbüntetés szabható ki arra a terroristára, aki gyilkosságot követ el azzal a céllal, hogy megszüntesse Izrael létezését. Ugyanakkor a bíróság életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabhat, ha „különleges indokokat” vagy „rendkívüli körülményeket” állapít meg.
A törvénytervezetet Limor Szon Har-Melech és Nisszim Vaturi nyújtotta be. Az elfogadott szabályozás szerint a bíróság akkor is kiszabhatja a halálbüntetést, ha az ügyészség nem kéri, és nem szükséges hozzá egyhangú bírói döntés sem.
Több intézmény is bírálta a jogszabályt
A törvény több pontját ellenezte az izraeli hadsereg, a nemzetbiztonsági tanács, valamint az igazságügyi és külügyminisztérium is. Az igazságügyi tárca képviselője arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás „nagyon problematikus” lehet jogi szempontból, különösen Ciszjordániában.
A kritikusok szerint a jogszabály nemzetközi egyezményekkel is ütközhet, és diplomáciai következményekkel járhat.
Éles politikai és civil reakciók
A törvényt Itamár Bengvír így üdvözölte:
„Megértük ezt a pillanatot. Izrael ma megváltoztatja a játékszabályokat: aki zsidókat gyilkol, az nem fog tovább élni és börtönkörülmények között élvezni az életet.”
Ezzel szemben Gilád Karív élesen bírálta a döntést:
„Ez a törvény szégyen, a tartalma és elfogadásának módja miatt is, egy romlott politikai alku eredménye.”
A jogvédő szervezetek is felléptek a törvény ellen. A Polgárjogi Egyesület már be is nyújtotta keresetét, amely szerint a jogszabály aránytalan és diszkriminatív, és sértheti az alapvető jogokat, köztük az élethez és az egyenlő bánásmódhoz való jogot.
Egy másik szervezet, a Zulat szerint a törvény „faji megkülönböztetésen alapul, és a modern történelem legsötétebb rendszereit idézi”.
A jogszabály további sorsa várhatóan a bíróságokon is folytatódik, mivel az ellenzők alkotmányossági kifogásokat is megfogalmaztak.
