A Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus már legalább 13 országot érint, és egyelőre nem látható, meddig terjed tovább – erről beszélt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban. A szakértő szerint a háború középpontjában Irán, Izrael és az Egyesült Államok áll, de a térség több szereplője is közvetlen vagy közvetett módon érintetté vált.
„Már ott tartunk, hogy legalább 13 országot érint a konfliktus. Közvetlenül Izrael, az Egyesült Államok és Irán vesz részt benne, de indirekt módon több másik ország is, amelynek a területén vagy Iránhoz köthető „proxyk”, tehát úgynevezett helyettesek vannak, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik, vagy pedig amerikai katonai bázisnak adnak helyet, ahonnan ilyen vagy olyan módon támadják Iránt, emiatt pedig Irán visszalő ezekre az államokra” – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádióban.
A docens hozzátette: drón- és/vagy ballisztikus rakétatámadások érték Ciprust, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Szaúd-Arábiát, Bahreint és Ománt is. Izrael keddre virradóra ismét csapásokat mért Libanonban a Hezbollah állásaira, miközben az izraeli haderő tovább mélyítette jelenlétét az ország déli részén.
„Tehát a konfliktus egyelőre egyre jobban kiterjed, és nem látjuk, hogy az eszkaláció hol fog megállni” – fogalmazott a szakértő.
Elérhetik-e Közép-Európát az iráni rakéták?
Felmerül a kérdés, jelent-e mindez közvetlen fenyegetést Közép-Európára. Kaiser Ferenc szerint „amennyire tudjuk, nem.”
„Irán legnagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétái Romániát még elérik, de Magyarországot jelenlegi ismereteink szerint már nem.”
A szakértő szerint Irán ugyan megfenyegetett európai országokat is, ám a nagy hatótávolságú eszközök száma korlátozott, és azokat várhatóan inkább Izrael ellen vetnék be. A rövid és közepes hatótávolságú rakéták, valamint az úgynevezett öngyilkos drónok fő célpontjai inkább a Perzsa-öböl menti államok lehetnek.
Légi fölény és amerikai haditengerészeti jelenlét
A konfliktus jelenlegi szakaszát elsősorban légi és tengeri műveletek jellemzik. Kaiser Ferenc szerint egyelőre nem terveznek jelentős szárazföldi beavatkozást. A térségben mintegy 220 amerikai vadászgép és vadászbombázó állomásozik – köztük F–22-es és F–35-ös lopakodó gépek –, amelyeket az izraeli légierő további 300–320 repülőgépe támogat.
„Az első pillanatoktól kezdve látható, hogy a szövetségesek szinte totális léguralmat vívtak ki Irán fölött” – mondta Kaiser Ferenc.
A szakértő szerint a támadó erők eddig minimális veszteséget szenvedtek, miközben Irán inkább azokat az országokat támadja, ahol jelentős amerikai támaszpontok működnek.
Az Egyesült Államok haditengerészete két repülőgép-hordozóval is jelen van a térségben. A Gerald R. Ford harccsoportja a Földközi-tenger keleti medencéjében manőverezik, míg az Abraham Lincoln az Arab-tenger térségében állomásozik. A kísérőhajók Tomahawk robotrepülőgépekkel képesek csapásokat mérni iráni célpontokra. Kaiser Ferenc szerint már több száz ilyen eszközt indítottak el.
A térségben többrétegű légvédelmi rendszerek működnek, köztük Patriot és THAAD rendszerek, amelyek a ballisztikus rakéták elfogására is alkalmasak.
Fordulópont lehet a rakétakészletek kimerülése
A háború lehetséges kimeneteléről a szakértő óvatosan fogalmazott. „De az sem kizárt, hogy egy még Ali Hameneinél is radikálisabb vezető érkezik Irán élére” – vélekedett, hozzátéve, hogy Izrael minden bizonnyal megpróbálná semlegesíteni az ilyen vezetőt is.
Kaiser Ferenc szerint fordulópontot jelenthet, ha Irán kifogy a rakétákból és drónokból. Ebben az esetben látványosan csökkenhetnének a támadások, és Teherán elveszítené megtorló képességének jelentős részét. Ugyanakkor Irán földrajzi adottságai – a mintegy 1,6 millió négyzetkilométeres, részben hegyvidéki terület – megnehezítik a raktárak és indítóállások teljes felszámolását.
A konfliktus gazdasági következményei már most érezhetők. A hajózás leállt a Hormuzi-szorosban, ahonnan a világ kőolaj- és földgázfogyasztásának jelentős része kerül a piacra. „Mindennek az energiabiztonsági, gazdasági hatásait már most érzi az egész világ, és minél tovább tart a konfliktus, annál inkább meg fogja érezni” – mondta Kaiser Ferenc.
A közel-keleti háború így nemcsak katonai, hanem globális gazdasági kérdéssé is vált, miközben az eszkaláció határa továbbra sem látható.
