Magyarországon kitört a járvány, amely a szőlőültetvényeket sújtó aranyszínű sárgaság fitoplazma (flavescence dorée) miatt pusztít. A betegség már 15 borvidéken jelen van, és több ezer hektárnyi területet érint. A 22 hazai borvidékből tehát csak kevés maradt eddig érintetlen.
A fertőzés következményei drámaiak: komplett birtokok mennek tönkre, ikonikus termőhelyeken, például a Szentgyörgyhegyen vagy a Somlón is komoly problémákat okoz.
A Nébih adatai szerint a fitoplazmát először 2013-ban igazolták Magyarországon, Lentihegy térségében. Bár szakmai körökben régóta napirenden van a téma, a szélesebb nyilvánosság számára csak az utóbbi hónapokban vált világossá a fenyegetés mértéke.
Zala az elsők között bukott el
A Bussay-pince Zalában az elsők között szenvedte el a járvány hatását. Kiss Tamás, a birtok szőlésze és borásza elmondta:
„Most mindenhonnan ez folyik, csak számunkra már későn.”
Először a tramini pusztult ki, majd a pinot noir, végül sorban szinte minden más fajta. Csak a merlot mutatott ellenállást, az olaszrizlingnek pedig csupán egy része tartotta magát. Az újratelepítési kísérletek sem hoztak eredményt.
Bussay Dorottya a Pannon Bormíves Céh tagjait levélben figyelmeztette:
„2025-ben a település nagy része elesett, nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk. A fertőzöttség mértéke bőven 50% feletti.”
Szerinte, ha nem történik sürgős beavatkozás, a betegség megállíthatatlanul terjed tovább:
„Ahol 1 van, és nem veszik észre, ott jövőre 50, a harmadik évben 500 beteg tőke lesz. Kezeljétek a helyén a bajt, ne titkoljátok, keressétek a gyógyírt már előre.”
Védekezni muszáj, de nem egyszerű
A flavescence dorée fő hordozója a szőlő kabóca, amely gyorsan terjeszti a kórokozót a tőkék között. A betegséget gyógyítani nem lehet, az egyetlen megoldás a fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése, illetve a kabóca elleni védekezés.
A Nébih hivatalos tájékoztatója szerint a betegség ellen kötelező védekezni, de a hatósági ellenőrzések és a borászok figyelmeztetései ellenére sok területen későn indul el a beavatkozás.
A szakemberek szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy nincs egységes, országos szintű kártalanítási program, így a gazdák sokszor magukra maradnak a veszteségeikkel.
