Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke június 5-ére rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, miután napvilágra került: felmerülhet, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a korábbi vezérkari főnök nem a hivatalos magyar kormányzati álláspontot képviselte a NATO-ban - derül ki a Telex cikkéből.
Kósa közösségi oldalán azt írta:
„Rendkívüli bizottsági ülésen fogjuk tisztázni, hogy Ruszin-Szendi Romulusz valóban ukrán álláspontot képviselt-e a NATO-ban.”
A bizottsági elnök szerint jelenleg Magyarország ellen példátlan, titkosszolgálati eszközöket is alkalmazó lejárató kampány zajlik, ezért „pontosan tudni kell, hogy a korábbi vezérkari főnök kinek az érdekeit képviselte, azt milyen módon tette, illetve meghamisította-e az ezekről szóló jelentéseit”.
Az ügy hátterét Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a május 8-i Kormányinfón ismertette. Elmondta: a sajtóban megjelent információk megfelelnek a valóságnak, miszerint Ruszin-Szendi vezérkari főnökként eltérő narratívát képviselt a nyilvános jelentésekben és a NATO-üléseken.
Míg írásos jelentéseiben a magyar kormány háborúellenes álláspontját tükrözte, a NATO-n belül Ukrajna-barát retorikát folytatott, és egyes felszólalásait állítólag a „Slava Ukraini” („Dicsőség Ukrajnának”) kifejezéssel zárta.
A jelenleg a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójaként dolgozó altábornagy közösségi oldalán reagált a vádakra. A kormányzati állításokat „szánalmas próbálkozásnak” nevezte, és visszautasította, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
„Nem én vagyok a nemzetbiztonsági kockázat, hanem az, aki deklaráltan háborúba vezetné az országot” – írta Ruszin-Szendi.
A bizottsági ülésen minden bizonnyal sor kerül a konkrét dokumentumok, jegyzőkönyvek és katonai jelentések áttekintésére is, hogy megállapítsák: történt-e visszaélés, illetve megfelelt-e Ruszin-Szendi NATO-szintű kommunikációja a magyar álláspontnak.