A kötelező gyerekoltások körüli vita ismét fellángolt Magyarországon, miután az oltásellenesek dömpingszerű támadást indítottak az orvosok ellen, hogy megkérdőjelezzék a vakcinázás szakmai alapjait. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának vezetője az Országos Védőoltási Továbbképzési Tanfolyamon elmondta, hogy az oltásellenesek jogi eszközökkel próbálják megakadályozni a kötelező oltásokat, miközben az oltási rend kétségtelenül eredményes.
A kanyaró elleni oltás példáján keresztül Galgóczi hangsúlyozta, hogy Magyarországon 1969-ben vezették be először a kanyaróoltást, és az azóta végrehajtott kötelező oltásoknak köszönhetően jelentősen csökkentek a betegségek esetszámai és a halálozás. A 2023-as európai adatok szerint a kanyaró eseteinek 85%-a oltatlan személyek körében jelentkezett, és azokban az országokban, ahol legalább 95%-os az átoltottság, az esetszám is alacsony maradt.
Az oltásellenesek tevékenysége nem csupán Magyarországon, hanem világszerte is problémát jelent. Az Egyesült Államokban is korrelációt találtak az oltás alóli mentességek és a fertőző betegségek előfordulása között, például a Michigan-i és Colorado-i adatok is azt mutatják, hogy a szamárköhögés és kanyaró előfordulása összefüggésben állt az oltásellenes mozgalom aktivitásával.
A kötelező oltásokkal kapcsolatos perek továbbra is zajlanak. Nemes Dénes, az NNGYK jogi képviselője elmondta, hogy az oltásellenesek által indított peres ügyek gyakran több száz oldalas dokumentációval rendelkeznek, és céljuk, hogy támadást indítsanak az életkorhoz kötött kötelező oltási rendszerek ellen. "Őket eszközként használják ahhoz, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendszert támadják" – tette hozzá Nemes.
A leggyakoribb peres ügyek azok, amelyekben a háziorvosok nem hajlandók igazolást kiállítani a védőoltás alóli mentességről, mivel a szülők nem tudják megfelelő orvosi szakvéleménnyel alátámasztani kérelmüket. Az ilyen ügyekben az orvosok, illetve az állami jogvédelmi szervek sikeresen megnyerték az ügyek többségét.
Az Alkotmánybíróság is állást foglalt már a kötelező védőoltások alkotmányosságáról, és kimondta, hogy a kötelező oltások célja a fertőző betegségek elleni védelem, és nem tekinthetők szükségtelen jogkorlátozásnak.
A jogi és tudományos közösség szerint az oltásellenes mozgalom által alkalmazott érvek nemcsak jogellenesek, hanem tudománytalanok is, és minden olyan oltóanyag, amely rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, már átment a szükséges klinikai vizsgálatokon- tette közzé a Telex.
