Szombaton, 47 éves korában elhunyt Nagy Ervin, filozófus, politikai elemző és újságíró, aki az elmúlt években a Mandiner munkatársaként tevékenykedett. Nagy Ervin élete során számos területen hagyott maradandó nyomot. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd aktívan bekapcsolódott a politikai és közéleti diskurzusba. 2005-től a Kárpát-medencei Magyarok Lapjának főszerkesztő-helyettese volt, majd később a Jobbik egyik alapító tagjaként politizált. 2006-ban a Harmadik Út – MIÉP–Jobbik szövetség képviselőjelöltjeként is indult a választásokon - írta a Mandiner.
Párttagságát 2008-ban megszüntette, mivel nem értett egyet az alakuló irányvonallal. Ezt követően főként tudományos és elemzői munkára összpontosított, kutatóként a XXI. Század Politikai Intézetben dolgozott, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem filozófia tanszékének oktatója lett.
Munkássága során több könyvet is publikált, köztük A liberalizmus illúziói és az Omladozó téveszmék című esszégyűjteményeket. Emellett társszerzőként is közreműködött a Tiszta szívvel 1956-ban című kötetben.
Újságíróként rendszeresen publikált a Magyar Hírlap, a Pesti Srácok és a Mandiner felületein, valamint állandó vendége volt a Hír TV politikai vitaműsorainak.
Három gyermek édesapja volt, és elkötelezetten támogatta az erdélyi árvaházakat. Halála nagy veszteség a magyar közélet és a filozófia számára.