A pettyes szarvasok (Axis axis) eredetileg az indiai szubkontinensen - beleértve a Himalája déli lejtőit és Srí Lankát - őshonosak. Trópusi, szubtrópusi eredetüket mutatja, hogy nincs náluk meghatározott párzási időszak, így akár tél közepén is születhetnek borjaik, ahogy ezt történt most Szegeden is.
A csapat az idén három borjúval gyarapodott. A fiatal szarvasok meglehetősen félénkek, megriadva egyből összeverődnek kifutójukban, a lehető legtávolabb a vélt vagy valós veszélyforrástól. A nyugodtan, kevés zajt csapva szemlélődő látogatók azonban egész közelről is megfigyelhetik a szarvascsaládot.
A faja a vöröses vagy sárgásbarna szőrzeten gyöngysorszerűen megjelenő fehér pettyekről kapta nevét. Az alapvetően erdőkben élő szarvasfajnál ez a mintázat segíti a rejtőzködést. A pettyezettség ősi jellegzetesség, a csitálszarvasként is emlegetett fajnál az egész élet során megmarad, míg más - a hűvösebb vidékeken előforduló - fajoknál csupán fiatalabb korban figyelhető meg.
A Szegedi Vadasparkba 2018-ban érkeztek az első pettyes szarvasok Csehországból, és már ekkor szaporodtak, majd a rá következő években is. A szaporulat utóbb más állatkertekbe kerül, de a télen született borjak egészen nyárig láthatók Szegeden - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
