Szombaton vette kezdetét a Moliére-év Franciaországban. A nemzet legjelesebb szatíra-, és drámaírója keresztelőjére kereken négy évszázaddal ezelőtt, 1622. január 15-én került sor, egy vagy két nappal születését követően. Moliére – eredeti nevén Jean-Baptiste Poquelin – olyan központi szerepet tölt be a francia kultúrában, mint William Shakespeare az angolszász világban. A franciák a mai napig Moliére nyelveként határozzák meg anyanyelvüket.
Az ünnepségek jelentős része azokon a helyeken zajlik majd, amelyek meghatározóak voltak a jeles színész, színigazgató és drámaíró életében, ám mindenekelőtt a Comédie Francaise-ben, melyet XIV. Lajos, a Napkirály 1680-ban, hét évvel Moliére halála után alapított Párizsban.
Az uralkodó királyi rendelettel intézkedett Moliére elárvult társulata és a Bourgogne-színház egyesítéséről: így született meg a francia nemzeti színház, a Comédie Francaise, amelyet „Moliére háza”- ként is emlegetnek. A Comédie Francaise, a világ leghosszabb ideje működő színháza sorrendben A képzelt beteg, A Fösvény, majd Az úrhatnám polgár című darabjait viszi színre az idei évben.
A Comédie Francaise, mely közel fekszik a Louvre-hoz, abban a negyedben működik, ahol Moliére élt és meghalt. Ő mindenütt jelen van a levegőben – jelentette ki Dominique Blanc, a színház egyik művésznője az AFP hírügynökségnek. Olyan kapcsolatom van vele, mintha barátok lennénk – tette hozzá a színésznő.
A Moliére-évfordulóról méltóképpen emlékeznek meg hazánkban is. Az Uránia Nemzeti Filmszínház Moliére 400 sorozata révén a budapesti Francia Intézet közreműködésével a Comédie Francaise öt kivételes Moliére-produkciója kerül a mozivászonra idén Budapesten: A képzelt beteg, a Tartuffe, A Mizantróp, A Fösvény és Az úrhatnám polgár.
