Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek legfeljebb háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.
Ez az egyetlen nap az évben, amikor nem mutatnak be szentmisét, mert maga az örök főpap, Jézus Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délutáni keresztútjárás. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó, a szeretet győzedelmeskedik a gonosz, a gyűlölet felett.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap a vértanúságra utaló, piros színű miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul előtte, mellyel az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A szentbeszéd és a hívek könyörgése után következik a kereszt előtti hódolat. A szertartás a miatyánk és az Isten báránya elmondása után az áldozással fejeződik be.
