Kreatív könyveléssel igyekszik megfelelni Szlovákia a NATO elvárásainak: a pozsonyi kormány két nagyszabású kórházberuházást is védelmi kiadásként tüntet fel a költségvetésben. A Financial Times beszámolója szerint ezen intézmények nélkül az ország védelmi büdzséje csupán a GDP 1,74 százalékát tenné ki, messze elmaradva a szövetség által előírt 2 százalékos célkitűzéstől.

Polgári projekt szögesdrót mögött

A vitatott beruházások egyike egy Pozsony külvárosában épülő, 1,3 milliárd eurós komplexum. Bár a területet falak és szögesdrót védik, az építkezésen dolgozók szerint valójában polgári projektről van szó, ahol kizárólag civil orvosok látják majd el a betegeket.

A másik projekt az ukrán határ közelében fekvő eperjesi (Prešov) kórház, amelyet már katonai intézményként emlegetnek. Itt a tervek szerint három emeletet tartanak fent a fegyveres erőknek, ám az épület kétharmada továbbra is a civil lakosságot szolgálja majd.

Fico: Nem csak fegyverre kell a pénz

Robert Fico miniszterelnök azzal védekezik, hogy háborús helyzetben vagy súlyos válság esetén mindkét intézmény nemzetbiztonsági feladatokat látna el. A kormányfő szerint a védelmi forrásokat nem csak fegyvervásárlásra, hanem ilyen stratégiai infrastruktúrára is fel lehet használni.

Az ellenzék és a szakértők szkeptikusak

Tomáš Valášek, Szlovákia korábbi NATO-nagykövete és jelenlegi ellenzéki képviselő szerint a kormány csupán „kozmetikázza” a számokat:

• Nincs igény: Szerinte sem a szlovák hadsereg, sem a NATO nem kérte ezen kórházak megépítését.

• Hiányzó tervek: A fejlesztések az eredeti hosszú távú védelmi stratégiákban sem szerepeltek.

• Álcázás: Valášek szerint „titkos védelmi elemeket” építenek be egyébként tisztán civil kórházakba, hogy papíron igazolják a katonai kiadást.

A NATO egyelőre nem foglalt hivatalosan állást a szlovák módszerrel kapcsolatban, de a szövetségen belül régóta vita övezi, hogy a tagállamok pontosan mit számolhatnak el a bűvös 2 százalékos védelmi küszöb elérése érdekében.