Ma már világviszonylatban is alapvetés, hogy az oktatásban dolgozók túlhajszoltak és alulfizetettek. A jövedelmek olykor Európán belül is látványos különbséget mutatnak – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány körképéből.
Az Európai Bizottság legutóbbi Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2020/2021 riportjából az derül ki, hogy az éves bruttó átlagfizetés tekintetében a legjobban Luxemburgban, Svájcban, Németországban, Dániában és Izlandon keresnek a kezdő tanárok. A legszerényebb jövedelmet pedig Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kapják – számolt be az infostart.hu.
Közép-Kelet-Európa és a V4-es országok a középmezőnyben helyezkednek el, de alapvetően Csehországon kívül, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia vonatkozó mutatója 9 ezer euró (nagyjából 3,4 millió forint) alatt marad – derül ki a többi között Pásztor Szabolcs vezető kutató gyűjtéséből.
Ma már világviszonylatban is alapvetés, hogy az oktatásban dolgozók túlhajszoltak és alulfizetettek Fotó: Pixabay
Mint olvasható, érdekes összehasonlításra ad alapot, ha az kerül górcső alá, hogy a tanári kezdőfizetés átlaga hogyan viszonyul az adott ország minimálbéréhez. Németországban ez a mutató 2,8-szeres, míg Luxemburgban 2,6-szeres, mindösszesen 1,1-szeres mutatót hoz Lengyelország, de Románia és Magyarország esetében a különbség 1,5-szeres. Szlovákia mutatója 1,2, míg Csehország esetében kétszeres a különbség.
Az Oeconomus munktatársa a bérek változásának dinamikájára is kitér a 2009/2010-es és 2020/2021-es időszakra vonatkozóan. Ebben a periódusban a tanári bérek mindenütt növekedtek, a változások dinamikája azonban nem volt egységes. A legnagyobb növekedés Litvániában, Bulgáriában, Csehországban és Izlandon volt, de Magyarország, Szlovákia és Lengyelország is igyekezett látványos erőfeszítéseket tenni a bérek felzárkóztatása érdekében.
Egy számjegyű mértékben növekedett a tanárok bére Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson. Törökországban viszont 10 százalékkal csökkent. Hazánk egyébként a maga 54 százalékos növekedésével a középmezőny felső részéhez tartozik.
Tovább árnyalja a bérekről szóló áttekintést, ha azt vizsgáljuk meg, hogy miként alakul a 10 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére – teszi hozzá a szerző. Az európai rendszerek mindenütt elismerik a felhalmozott tudást és a tapasztalatot, de ez Bulgária, Csehország, Észak-Makedónia és Szerbia esetében alig mutatkozik meg a bérekben, ugyanis a kezdő és a tapasztalt tanárok bére közötti különbség nagyjából 4-5 százalékos.
Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Németországhoz és Dániához hasonlóan nagyjából 15 százalékos bérnövekedést kínál, de a legintenzívebb dinamizmus Luxemburg, Svájc és Románia esetében figyelhető meg.
Utóbbi az országokban 25-30 százalékos a bérnövekedés. 10 éves tapasztalattal egyébként Luxemburgban nagyjából bruttó 90 ezer eurót keres egy tanár, míg Szerbiában kevesebb mint 7 ezret. A különbség közel tizenháromszoros. A V4-es országok a 9-10 ezer eurós érték körül mozognak, viszont Csehország a maga 14 ezer eurónál is nagyobb átlagos értékével kivétel.
Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Németországhoz és Dániához hasonlóan nagyjából 15 százalékos bérnövekedést kínál Fotó: Pixabay
Az áttekintésből az rajzolódik ki, hogy a hasonlóságok ellenére látható különbségek vannak az európai kontinensen a tanárok bérezésében és a feltételekben. Jól azonosítható az élenjáró és a leszakadó országok csoportja is.
A V4-es országok és a kelet-közép európai régió alapvetően a középmezőnyhöz tartozik és jól látható volt a vizsgált időszakban a tanári bérek felzárkóztatására irányuló szándék. Ráadásul az is azonosítható, hogy a tapasztalatot azonos növekménnyel díjazzák egyes régiós országok, mint nyugat-európai társaik – olvasható egyebek mellett.
