Mit lehet tudni az orosz üzletemberek és állami vállalatok által gründolt és az Ukrajna elleni háborúban bevetett magánhadseregekről? A Deutsche Welle utána járt annak, vajon mit jelent az, hogy a Kreml most megpróbálja integrálni ezeket a reguláris csapataik közé.
Július elsejéig minden Ukrajnában harcoló orosz „önkéntes egységnek” szerződést kellett kötnie az oroszországi védelmi minisztériummal Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítására. A tárca ezt azzal magyarázta, hogy az alakulatoknak rendezni kell a jogi státuszát. Nyikolaj Pankov az orosz védelmiminiszter-helyettes bejelentette, összesen több mint 40 ilyen katonai egység van Oroszországban.
A minisztérium a háború kezdete óta „önkénteseknek” nevezi azoknak a katonai magánvállalkozásoknak a tagjait is, akiket bevetnek az ukrajnai orosz invázióban. A sajtóban pedig előszeretettel hívják „zsoldosoknak” az ilyen alakulatokat, melyek közül a leghíresebb a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport – számolt be a HVG.
Az oroszoknál található minihadseregeket kategorizálni kell, leginkább katonai magáncégeknek tekinthetők (private military companies, pmc), melyek a világban a hidegháborút követően a reguláris nemzeti hadseregek méretének csökkentésével terjedtek el nagyobb számban.
„Előnyük, hogy úgy tudnak „szakértő módon” beavatkozni kisebb intenzitású konfliktusokba, hogy maguk az államok el tudják kerülni, hogy közvetlenül ők is a katonai-titkosszolgálati akció részesei legyenek” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Katharina Stein, a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem Közjogi Intézetének tudományos munkatársa.
Oroszországban hivatalosan nincsenek katonai magáncégek, ennek megfelelően működésük nem is volt megfelelően szabályozva. Létük és beolvadásuk is hordoz magában kockázatokat, akár a lojalitásukat, akár a reguláris katonai erőkkel való együttműködésüket nézzük.
Mindez épp a legismertebb magánhadsereg, a „Wagner” esetében igazolódott be látványosan, amikor június 24-én Jevgenyij Prigozsin vezetésével a fegyveres csoport több ezer emberrel megindult Moszkva ellen, hogy felelősségre vonja az állami szerződéskötésüket forszírozó védelmi minisztert. A „Wagnerről” azóta kiderült, hogy nem köt szerződést az állammal, és nem is fog kapni állami támogatást, így valószínűleg feloszlik.
Amit hivatalos forrásból a szerződéskötésekről lehet tudni, hogy elsőként megállapodást a védelmi minisztériummal az „Akhmat” nevű egység írt alá, amelyet Ramzan Kadirov csecsen vezető magánhadseregének tartanak. Június 22-ig több mint húsz másik osztag követte a példáját, mielőtt Prigozsin belekezdett volna az egynapos puccskísérletébe.
Az első irreguláris egység, amelyről kitudódott, hogy részt vett az Ukrajna elleni nagyszabású támadásban, a „Redut” volt, melyhez Kijev szerint 7000 katona tartozott. Ahogy azt a Meduza nevű orosz hírportál – időközben lettországi száműzetésből jelentkező – szerkesztői különböző forrásokra hivatkozva írták, a katonái ott voltak az első alakulatok között, amelyek megszállták Ukrajnát és részt vettek a Kijev és Harkiv környéki harcokban.
A Redutról a Novaja Gazeta nevű, független oroszországi oknyomozó lap tudósított először, 2019-ben. A beszámoló szerint a haderőt 2008-ban hozták létre, és elsőként Szíriában vetették be, hogy megvédje a Sztrojtranszgaz nevű orosz vállalat ottani létesítményeit. Az alakulatot Gennagyij Timcsenko, Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja irányítja.
2023 februárjában az ukrán titkosszolgálat elsőként számolt be arról, hogy állítólag a Gazprom gázipari vállalat is saját katonai alakulatot hozott létre. Kijev arra alapozta ezt a feltevését, hogy Mihail Misztyin orosz miniszterelnök engedélyezte az energetikai vállalatnak egy privát biztonsági szervezet létrehozását. A Financial Times forrásai szerint az állami vállalat tavaly augusztusban kezdett „önkénteseket” toborozni a háborúba. Az alakulatokat „Potok” („Folyam”) és „Fakel” („Fáklya”) néven emlegetik.
Nincsenek pontos adatok az állítólagos Gazprom-egységek katonai erejéről. Mindenesetre az orosz harcterek feletti befolyásukat egy korábbi magas rangú orosz tisztviselő a Financial Times-nak adott interjújában jelentéktelennek minősítette. A Wall Street Journal „több ezres” létszámúra becsülte ezeket az osztagokat.
„A zsoldosokat eredetileg három fő céllal használta Oroszország: egyrészt a hivatalos állami hadsereg kiegészítéseként, másrészt, hogy ezek a bürokratikus rendszeren és a bevett adminisztratív eljárásokon kívül, spontán is bevethetők legyenek, és nem utolsósorban, hogy megvédjék a politikai és katonai vezetést az esetleges felelősségre vonástól” – állította az orosz kül- és védelempolitika egyik szakértője, Pavel Lusin.
Oroszország most ezeket a csapatokat az állami hadseregbe integrálná. Amellett, hogy ez jelenheti az oligarchákkal szembeni megrendült bizalmat és a hadvezetés további centralizációját, azzal is jár, hogy az esetleges háborús bűncselekményeket könnyebb lesz a reguláris erőkön számon kérni.