Nemcsak nyugaton, de Afganisztánban is változatlan a helyzet. Ha valaki abban bízott, hogy a tálibok vezette iszlám országban valami is változni fog a szélsőségesek első uralma óta, az alaposan tévedett. A tálibok minden ígéretük ellenére megtiltották, hogy a lányok középiskolába vagy egyetemre járjanak, gátolják a nőket a munkavállalásban.
„Minden nap azzal a reménnyel ébredek, hogy visszamegyek az iskolába. Folyamatosan azt mondogatják a tálibok, hogy megnyitják előttünk is az iskolákat. De ennek már majdnem két éve, és semmit sem tesznek. Nem hiszek nekik. Összetörik a szívem" - mondta 17 éves Habiba.
Habiba és egykori osztálytársai, Mahtab és Tamana azok közé a több százezer tinédzser lány közé tartozik, akiket Afganisztán nagy részén eltiltottak a középiskolába járástól a tálibok. Ez az ország az egyetlen, ahol ilyen döntést hoztak a hatalmon lévők. A lányok élete másfél éve alapjában változott meg, egyszerűen nem tudják túltenni magukat a megaláztatáson.
A lányok attól tartanak, hogy a velük történtek miatti globális felháborodás elsikkad, pedig nap, mint nap együtt élnek ezzel a lelki fájdalommal. Ami ráadásul ezen a héten fel is erősödött, ugyanis Afganisztánban most kezdődött az új tanév. Nélkülük.
A most kezdődött tanévben a lányok már nem járhatnak a középiskolákba sem Fotó: BBC
"Amikor látom, hogy a fiúk iskolába mennek, és azt csinálnak, amit akarnak, nagyon rosszul érzem magam. Amikor látom, hogy a bátyám elindul az iskolába, teljesen magamba zuhanok. Ő szeret engem, azt mondta, nem megy iskolába nélkülem. Megöleltem és azt mondtam, menj, később csatlakozom hozzád" – mesélte remegő hangon, könnyes szemmel Tamana a BBC stábjának.
Az iskolák újranyitásához fűzött reményeiket hamar semmissé tette a tálib kormány, amikor folyamatosan vezették be a nőket korlátozó törvényeket. 2021 decemberében lépett életbe az a rendelet, hogy a nőket egy férfi rokonnak kell kísérnie, ha az 72 km-nél többet utazik. 2022 márciusában a tálib kormány pár órára megnyitotta, majd azzal a lendülettel be is zárta a középiskolákat a lányok számára.
Majd tavaly május óta a nőknek olyan ruhát kell viselniük, amely tetőtől talpig eltakarja őket, beleértve az arcukat is. Novemberben a nőket és a lányokat kitiltották a parkokból, edzőtermekből és uszodákból. Egy hónappal később az egyetemeket is bezárták a női hallgatók elől, és megtiltották a nőknek, hogy hazai és nemzetközi civil szervezetekben dolgozzanak, kivéve az egészségügyi szektort.
"Ha ezek a korlátok növekednek, nem hiszem, hogy ezt az életet érdemes tovább élni a nők számára. Nem gyakorolhatjuk alapvető emberi jogainkat. Az életnek nincs értelme, ha nem tanulhatok. Szerintem még a halál is jobb, mint egy olyan élet, mint ez” – fogalmazott Mahtab.
Döbbenetes szavak ezek egy fiatal lány szájából. Pedig Mahtab megküzdött az életért, hiszen súlyosan megsérült egy bombamerényletben a Sayed Ul-Shuhada iskolában 2021 májusában. Fogait összeszorítva felépült, a tanulás lehetősége tartotta a lelket benne. Amit a tálibok elvettek tőle.
Világszerte sokan, de nem elegen tiltakoznak a tálibok törvényei ellen Fotó: BBC
A tálibok bejelentették, hogy az iskolákat és az egyetemeket csak átmenetileg zárják be a nők és lányok elől, amíg "megfelelő környezetet" nem teremtenek a számukra. Hogy ez mikor jöhet el, arról nem beszélnek. Egy biztos, az látszik, már legalább néha megosztott a tálib vezetés ebben a kérdésben, ám egyelőre a nőket támogatók még kisebbségbe szorulnak.
A korlátozások bevezetését azzal magyarázzák a tálibok, hogy azért van szükség azokra, mert a nők nem viseltek hidzsábot – fejfedőt –, és nem követték az iszlám törvényeket. A saria szabályainak betartatása egyébként nem egységes az egyes tartományokban, ám ez maximum csak zűrzavart okoz Afganisztánban.
A nők számára fenntartott közterületek zsugorodásának ellensúlyozására Laila Basim egy női könyvtárat alapított Kabulban. Könyvek ezrei voltak szépen egymásra rakva a polcokon. A nők szívesen jártak ide olvasni, illetve ez a hely aféle találkaközponttá is vált a számukra. Most ezt is elvették tőlük, ugyanis a könyvtár végleg bezárt.
"Amikor a tálibok kétszer is bezáratták korábban a könyvtárat, sikerült újra kinyitnunk. De a fenyegetések napról napra növekedtek. Telefonhívásokat kaptam, hogy miként merek könyvtárat nyitni nők számára. Egyszer bejöttek ide a fegyvereseik, és azt mondták a nőknek, hogy nincs joga van könyveket olvasni. Úgy döntöttem, nem vállalok felesleges kockázatot és meghoztam a végső döntésem” – mondja Laila.
Laila Basim a tálibok nyomására végleg bezárta a nők számára fenntartott könyvtárát Fotó: BBC
A negyvenes éveinek közepén járó, megözvegyült Meera egyedül tartja el a családját. Korábban takarítónőként dolgozott egy leányiskolában, ám az iskola bezárásakor elvesztette az állását, és azóta sem talált munkát. Most Kabul utcáin koldul.
"Jobb lenne meghalni, mint így, minden méltóság nélkül élni. Ha egy nap krumplit kapok, meghámozom és megfőzöm. Másnap megfőzöm a héját, hogy megetesse a családomat" – közölte könnyeivel küszködve a nő.
Meera még ilyen körülmények között is azt szeretné, ha lányai iskolába járhatnának. "Ha tanulhatnának, kaphatnának munkát. Az egyik lányom jogász, a másik orvos szeretne lenni. Előteremteném a pénzt az oktatásukra, még ha könyörögni, koldulni is kellene érte. Ám még ennyit sem tehetek meg, ugyanis a tálibok bezárták előttük ezt a lehetőséget” – tette hozzá Meera.
