393.93 Ft

368.88 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

A kijevi csatától a bahmuti vérszivattyúig – egy éve rohanta le Oroszország Ukrajnát

10perc.hu
2023. 02. 24.

A háborúnak nem most lesz vége, mert mindkét fél arra számít, hogy még képes teret nyerni, amivel kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosíthat magának.

Az orosz hadsereg éppen egy esztendeje, 2022. február 24-én, hajnalban támadta meg Ukrajnát, és azóta megszállva tartja az ország egyötödét. De ezért hatalmas árat fizettek. Ukrajna harcol, és a világ vele van. Az rtl.hu összeszedte, mi is történt a háború 365 napján.

Hónapokon át ment a találgatás, hogy Oroszország meg fogja-e támadni Ukrajnát, miután az Egyesült Államok nyilvánosságra hozott több hírszerzési dokumentumot, amelyek azt mutatták, hogy 180-200 ezer katona vonult fel az ukrán határra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök követelte, hogy a további NATO-bővítéseket állítsák le, a blokk európai katonai potenciálját és infrastruktúráját pedig állítsák vissza az 1997-es állapotokra. Ez egyébként azt is jelentette volna, hogy többek között Magyarországot kizárná a soraiból az észak-atlanti katonai szövetség. A követelései abszurdak voltak, és már akkor is látszott, hogy csak ürügyként adták elő őket.

Az oroszok rettenetesen mellényúltak, amikor elhitették magukkal, hogy egy népet mennek felszabadítani a náci kormányzat alól. Az ukrán nemzet ugyanis összezárt, és már az első napokban súlyos kudarcok érték az agresszorokat. Kijevben az orosz ejtőernyősök nem tudták elfogni Volodimir Zelenszkij elnököt, aki ráadásul a helyén maradt a kormányával együtt, és azóta is irányítja az országot.



Putyin hadserege három fő irányból támadt Ukrajnára, az egyik legveszélyesebb offenzíva észak felől érkezett, Fehéroroszország felől, de végül ez lett a legcsúfosabb bukás. Az oroszok elfelejtették a saját leckéjüket, hogy mikor lehetséges egy Ukrajna elleni támadás: február végén a sár miatt semmiképp, mert az utakon kívül máshol nem lehet nehézgépjárművekkel közlekedni.

Az ukránok a Nyugattól kapott páncéltörő rakétákkal, török drónokkal véres rendet vágtak az utakra szorult orosz eszközök között. Előfordult, hogy azzal, hogy az első járműveket kilőtték, 60 kilométeres dugót okoztak, majd gerillaháborúban ritkították az orosz páncélosokat.

Az orosz támadásra a Nyugat egyből reagált, és gazdasági szankciók sorozatát vetette ki az országra, illetve annak vezetőire. Ráadásul elég gyorsan kiderült, hogy Ukrajna harcát fegyverekkel is készek segíteni, és az országnak juttatott fegyverek köre és mennyisége folyamatosan bővül.

Az orosz elnök végül áprilisban leállította a Kijev elleni támadást, és kivonta az erőit északról, ezzel kvázi elismerve, hogy az ukrán fővárosért vívott csatát elvesztették. A csapatait keletre csoportosította át, ahol április 18-án indítottak új támadást 500 kilométer hosszú fronton, amely Harkivtól Donyeckig és Luhanszkig terjedt.


Ha az ukránok az első járműveket kilőtték, 60 kilométeres dugót okoztak az oroszoknak    Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij


Májusban elesett Mariupol is, a város ostroma megmutatta, hogy az orosz katonai módszerek semmit sem változtak az elmúlt évtizedekben: addig lövik tüzérséggel a településeket, amíg romhalmaz nem lesz belőlük, majd kiszorítják az „ellenség” katonáit onnan.

A civilekkel való bánásmódban sem sokat változott a hozzáállásuk a második világháború óta. Az északi kivonulás után sokkolta a világot, hogy Bucsában tömegsírokat találtak, tele agyonlőtt civilek holttesteivel. Az oroszok tagadják, hogy ők felelősek a tömeggyilkosságokért, de számos bizonyíték van rá, hogy orosz katonák voltak az elkövetők. Később több felszabadított ukrán településnél (pl. Izjumnál) is találtak ilyen vérengzésre utaló nyomokat, tömegsírokat, a helyiek pedig kínzásokról számoltak be.


Sokkolta a világot, hogy Bucsában tömegsírokat találtak, tele agyonlőtt civilek holttesteivel     Fotó: Twitter/BBC


Az áprilisban indított orosz offenzíva elérte azt a célját, hogy Mariupol elfoglalásával megteremtse a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben erőszakkal elcsatolt Krím-félszigettel, a nyár elejére azonban óriási veszteségeik hatására már csak a Donbaszban tudtak minimális előrehaladást elérni.

A nyár első felében arról számoltak be a haditudósítók, hogy olyan, mintha az első világháborúba csöppentek volna: lövészárokok, tüzérségi támadások és megmerevedő vonalak. Az ukránok szép lassan átvették a kezdeményezést, és közben rengeteg fegyvert és lőszert kaptak a Nyugattól.

Augusztusban jött a feketeleves az oroszok számára: az ukrán csapatok Herszonnál erőltették a támadásaikat, ami miatt az oroszok átcsoportosították a legjobb erőiket. Erre az ukránok elindították az offenzívájukat Harkivnál, és elsöpörték a frontot, miközben rengeteg felszerelést is zsákmányoltak. Majd novemberre elfoglalták délen Herszon városát is.



Putyin válaszul szeptemberben egy hamarjában lezavart, minden ízében szabálytalan és csak a demokrácia megcsúfolásaként értékelhető népszavazás után bejelentette, hogy Oroszországhoz csatlakozik Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régió. Mellé 300 ezer fős részleges mozgósítást is bejelentett, hogy pótolja a veszteségeit, amit a fronton szenvedtek el.

Az oroszok a polgári lakosság szenvedéseit növelve az ország kritikus infrastruktúrájára mértek több száz rakéta-, illetve dróncsapást. Emiatt gyakoriak az áramszünetek, akadozik a fűtés és a vízellátás. A világ nagy része elítélte Oroszország akcióját, miközben az agresszor a szankciók miatt elkezdte olyan országoktól beszerezni a drónokat és a lőszert, mint Irán vagy Észak-Korea.

Amióta Herszont az ukránok elfoglalták – és a sár miatt a nagy hadműveletek nem lehetségesek – leginkább Bahmut térségében folynak komolyabb harcok. A város térségében minden méterért brutális küzdelem folyik, kiérdemelve a vérszivattyú megnevezést is.


Jelenleg leginkább Bahmut térségében folynak komolyabb harcok    Fotó: Twitter/NEXTA


Az új év a felkészülés jegyében telt eddig ukrán részről, Zelenszkij még több nyugati fegyvert – köztük harckocsikat és vadászgépeket – kért, mivel a szakértők és a hírszerzők is számítanak egy komolyabb orosz támadásra, ahogy felszárad a sár.

A háborúnak mikor lesz vége? Nem most. Mindkét fél arra számít, hogy még képes teret nyerni, amivel kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosíthat magának. Jöhet még egy vagy több orosz támadás, a Donbasz teljes elfoglalására, míg az ukránok is ellentámadásra készülnek, azaz a harcok tovább folytatódnak.

Főkép forrása:
Twitter/NEXTA

További cikkek