Úgy tűnik, a műholdfelvételek és a föld alatti valóság végre találkoztak: a januári orosz támadás óta veszteglő Barátság kőolajvezetéken szerda délben újraindult a szállítás. A Mol és a szlovák gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a január vége óta tartó vis maior helyzet megszűnt, így a finomítók hamarosan újra orosz kőolajhoz juthatnak.
Menetrend: Mikor ér ide az olaj?
A JSC Ukrtransnafta (az ukrán vezetékhálózat üzemeltetője) szerda délben kezdte meg a Belarusz felől érkező nyersanyag átvételét. A rendszer nyomásfeltöltése már reggel megkezdődött, a logisztikai folyamatok pedig az alábbiak szerint alakulnak:
-
Szerda dél: Az ukrán szakasz üzembe helyezése.
-
Csütörtök reggel: A szállítmány várható belépése Szlovákiába.
-
Csütörtök napközben: Az első kőolajszállítmányok megérkezése a magyarországi tárolókba.
Politikai sakkjátszma: 90 milliárd euró a tét
A vezeték újraindítása nem csupán technikai, hanem fajsúlyos diplomáciai kérdés is volt az elmúlt hónapokban. A január végi leállás komoly feszültséget szült Kijev, Budapest és Pozsony között.
A konfliktus főbb állomásai:
-
Vádaskodás: A magyar kormány azzal vádolta Ukrajnát, hogy politikai okokból nem javítja a vezetéket, sőt, Orbán Viktor műholdfelvételekkel próbálta bizonyítani, hogy a csövek sértetlenek.
-
Ukrán válasz: Volodimir Zelenszkij ironikusan megjegyezte, hogy a föld alatti sérülések az űrből nehezen látszanak, és utalt rá, hogy a javítás nem prioritás a blokkolt uniós források árnyékában.
-
A vétó: Magyarország mindeddig nem járult hozzá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag felszabadításához, a blokádot közvetlenül az olajszállítás leállásához kötve.
„Az üzembe helyezést összekötjük az Ukrajnának szánt európai támogatási csomag felszabadításával” – tette egyértelművé kedd este az ukrán elnök, jelezve, hogy a technikai siker mögött kőkemény alku áll.
Mi vár az új kormányra?
Bár az olajszállítás újraindulása rövid távon enyhíti az energiabiztonsági kockázatokat, a leendő Magyar-kormány számára ez egy kétélű fegyver. Egyfelől javítja a 3400 milliárdos hiánnyal küzdő költségvetés mozgásterét az olajfinomítási bevételeken keresztül, másfelől viszont örökli a „vétó-diplomácia” nehéz terhét.
A külügyi és gazdasági tárcáknak sürgősen tisztázniuk kell, hogy az újraindult szállítás mellett fenntartható-e a korábbi konfrontatív politika az EU-s források ügyében.
A Barátság tehát újra működik, de a magyar-ukrán viszonyban a „vis maior” helyzet politikai értelemben valószínűleg még jó ideig velünk marad.