Miközben Magyarország éppen a 141 mandátumos Tisza-győzelem utáni korszakváltás kezdődik, a Balkánon egy ellentétes előjelű politikai mozgás vette kezdetét. Vasárnap Bulgária is az urnákhoz járult, az exit pollok pedig olyan eredményt mutatnak, amely alapjaiban rajzolhatja át az Európai Unió keleti szárnyának geopolitikai térképét.
Egy korszak vége: Radev elsöprő sikere
A volt államfő, Rumen Radev által alapított Progresszív Bulgária párt a várakozásokat messze felülmúlva, a voksok 44 százalékát söpörte be az exit pollok adatai alapján. Ezzel az oroszbarát és euroszkeptikus hangvételű tömörülés magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt, köztük a Boyko Boriszov vezette, hosszú ideig kormányzó néppárti GERB-et is, amely mindössze a szavazatok 12,5 százalékát tudta megszerezni. A harmadik helyre a nyugat-barát és korrupcióellenes üzenetekkel kampányoló Reformista Koalíció futott be, körülbelül 10 százalékos támogatottsággal.
A választási részvétel is megugrott: a korábbi 39%-ról 47%-ra emelkedett, ami jelzi, hogy a bolgár választók végre kiutat látnak az évek óta tartó politikai apátiából.
Moszkva-barát fordulat Szófiában?
Rumen Radev kampányának központi eleme a „pragmatizmus” volt. Sokan a leköszönő magyar kormány politikájához hasonlítják célkitűzéseit, amelyek között szerepel:
-
Az orosz energiaimport helyreállítása.
-
Az Európai Unió energiapolitikájának éles kritikája.
-
Az Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok normalizálása.
Bár Radev hangsúlyozta, hogy nem akar kilépni az EU-ból, a „bolgár érdekeket” helyezné előtérbe Brüsszellel szemben.
Mi vezetett idáig?
A bolgár választók elégedetlenségének fő motorja a megélhetési válság és az euró januári bevezetése körüli bizonytalanság volt. A korábbi kormány bukását az adóemelések és a költségvetési szigor okozta – olyan témák, amelyek a magyar költségvetési hiány rendezése előtt álló Tisza Párt számára is tanulságosak lehetnek.
„Bulgária folytatja európai útját, de csak pragmatikusabb megközelítésre van szükségünk” – jelentette ki Radev az eredmények ismeretében.
Bár a végleges adatok hétfőn érkeznek, a tendencia egyértelmű: mialatt Magyarország egy nyugatibb, transzparensebb útra lép, Bulgária egy olyan modellt választott, amely közelebb áll a Fidesz korábbi irányvonalához.
