A 2026-os választási kampány utolsó szakaszába lépve alapvető átrendeződés látható a választói hangulatban. A Policy Solutions friss, a Závecz Research által március végén készített felmérése szerint a 2022-es választást eldöntő „háborús félelem” kártyavárként omlott össze, miközben a Tisza Párt nemcsak a népszerűségi listákon, hanem a választók győzelmi várakozásaiban is átvette a vezetést.
1. Kifulladt a háborús mozgósítás
A kutatás legmeglepőbb eredménye a háborús veszélyérzet drasztikus csökkenése. Miközben 2022-ben ez a téma tartotta hatalomban a kormányt, ma már a magyarok 62%-a nem tart attól, hogy az ország belesodródna az orosz–ukrán konfliktusba.
-
Politikai törésvonal: A félelem szinte kizárólag a kormánypárti táborban maradt meg: a Fidesz-szavazók 55%-a még mindig tart a háborútól, míg a Tisza-szavazók 89%-a és a DK-sok 84%-a teljesen elutasítja ezt a narratívát.
-
Kampányváltás: Ezt a kormány is érzékelte; Lázár János legutóbbi szentesi fellépésén már nem a háborút, hanem az energiaárakat nevezte a választás tétjének.
2. Pszichológiai áttörés: Ki nyer április 12-én?
A választók percepciója (vagyis az, hogy kit éreznek esélyesnek) kulcsfontosságú a bizonytalanok megszólításában. Ezen a téren a Tisza Párt felé billen a mérleg: a megkérdezettek 44 százaléka várja a Tisza győzelmét, míg a Fidesz-KDNP sikerére 40 százalék számít, a bizonytalanok aránya pedig 16 százalékot tesz ki.
A várakozások társadalmi háttere:
-
Iskolázottság: Minél tanultabb valaki, annál biztosabb a Tisza sikerében (diplomások: 56% Tisza vs. 31% Fidesz). A legfeljebb 8 általánost végzettek körében a Fidesz az abszolút esélyes (49%).
-
Lakóhely: Budapesten (52%) és a megyeszékhelyeken (48%) a Tisza az egyértelmű favorit. A falvakban még tartja magát a Fidesz (45%), de a gazdasági kompetencia terén már ott is szorongatja őket az ellenzék.
3. Gazdaság: A hitelességi válság mélyül
Az Orbán-kormány gazdasági csomagjai és „hangulatjavító” intézkedései ellenére a társadalom többsége pesszimista. Mindössze a válaszadók 20%-a várja anyagi helyzetének javulását a következő egy évben, 30% pedig kifejezett romlásra számít.
A gazdasági kompetencia kérdésében a Tisza Párt látványosan elhúzott: a megkérdezettek 48%-a szerint a Tisza biztosítana nagyobb fejlődést, míg a Fideszben csak 30% bízik. Figyelemre méltó, hogy a Fidesz gazdasági hitelessége már a falvakban is megrendült (40-38 az arány a Tisza javára), a nagyvárosokban pedig (55-21) szinte megsemmisült.
Összegzés: A bizonytalanság az úr
Bár a Tisza Párt felé billen a mérleg mind a győzelmi esélyek, mind a kormányzóképesség megítélése terén, a párt nélküliek 30-27-es megosztottsága és a 16%-nyi bizonytalan szavazó azt jelzi, hogy az utolsó napok mozgósítása döntő lesz. A Fidesznek a „háborús félelem” kiesésével új, hatékonyabb hívószót kell találnia, ha meg akarja tartani a kistelepülési bázisát.
