A határon túli mozgósítás gőzerővel zajlik Erdélyben, de az idei választási szelet egy szokatlan jelenség borzolja: a bizalmatlanság. Miközben az RMDSZ-hez köthető hálózatok és az Eurotrans Alapítvány aktívan gyűjtik a levélszavazatokat – amelyek a számítások szerint akár két mandátumot is hozhatnak a Fidesznek –, a választók egy része látványosan kihátrál a szervezett rendszer mögül.
Több, jellemzően a Tisza Pártra szavazó választó nyilatkozott úgy, hogy nem bízzák közvetítőkre a borítékjaikat. Inkább vállalják az utazást és a költségeket, hogy saját kezűleg dobhassák be voksaikat a magyarországi urnákba.
„Nem nagy dolog a benzinpénz, ha biztos az X”
A közösségi médiában terjedő felhívások szerint egyre többen szerveznek közös utakat. A stratégia egyszerű: a húsvéti ünnepekről Magyarországra visszatérő ismerősöket, rokonokat kérik meg, hogy vigyék magukkal a lezárt küldeményeket.
A Transtelexnek nyilatkozó marosvásárhelyi Tamás például barátaival dobta össze a benzinpénzt egy budapesti útért.
„Nem nagy dolog, én amúgy is szeretek vezetni, és ha ezzel hozzá tudok járulni ahhoz, hogy biztosan odaérjenek ezek a szavazatok, akkor megéri. Két nap az egész, és szerintem fontos, hogy látszódjon: Erdélyből nem csak egyféle szavazat jön” – mondta.
Hasonlóan vélekedik a szatmárnémeti Imre is, aki április 12-re időzítette utazását, hogy személyesen adja le a család voksait a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). Szerinte az RMDSZ hitelét vesztette, és nyílt befolyásolási kísérleteik miatt egyszerűen nem tartja biztonságosnak a begyűjtő láncokat.
A marosvásárhelyi égetett szavazatok árnyéka
A választói szkepszis nem a semmiből fakad. A 2022-es választások egyik legsúlyosabb incidense volt, amikor Marosvásárhely határában elégetett levélszavazatokat találtak, amelyek között ellenzéki pártokra (MKKP, Mi Hazánk) leadott voksok is voltak. Bár a rendszer támogatói szerint ez elszigetelt eset volt, a civil szféra továbbra is aggódik.
A több mint egymillió tagot számláló romániai Declic aktivista szervezet petícióban hívta fel a figyelmet az átláthatatlanságra, kritizálva, hogy nem ellenőrizhető a szavazólapok útja a begyűjtés és a leadás között. Ehhez csatlakozott az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom is, hangsúlyozva a visszaélések elméleti lehetőségét.
Bár bizonyíték nincs rá, a választók között olyan technikai aggályok is keringenek, mint a borítékok infravörös átvilágíthatósága vagy a „pótolható” szavazatok kérdése. Ez a légkör pedig a Román Postával szembeni bizalmat is kikezdte, bár egyesek szerint – mint a Telex cikkének is nyilatkozó Kinga szerint is – a posta megbízhatóbb, mint a politikai szervezetek „segítsége”.
Fordulat a számokban?
A Fidesz erdélyi dominanciája eddig megkérdőjelezhetetlen volt: 2022-ben a külhoni szavazatok közel 94 százaléka a kormánypártra érkezett. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azonban nemrég arról posztolt, hogy „rengeteg erdélyi és délvidéki honfitársunk jelzi, hogy a rendszerváltásra szavaznak."
A számok pedig alátámasztják, hogy a választók aktívabbak és óvatosabbak lettek:
-
A központi névjegyzékben közel 500 ezer levélszavazó szerepel, ebből több mint 311 ezer Romániából.
-
Ez 24 ezer fős növekedés a tavalyi évhez képest.
-
Az NVI adatai szerint a már beérkezett voksok közül közel 4000 darabot közvetlenül az irodánál adtak le, ami jelzi: a személyes kézbesítés már nem csak egyedi elhatározás, hanem mérhető trend.
A levélszavazatokat április 12-ig lehet leadni személyesen az NVI-nél, vagy a választás napján reggel 6 és este 19 óra között bármely magyarországi egyéni választókerületi székhelyen. A szabályok szerint a szavazólapot lezárt belső borítékba kell tenni, a kitöltött azonosító nyilatkozattal együtt pedig egy külső válaszborítékba helyezve kell eljuttatni az urnákig.
