A Direkt36 hosszú oknyomozó cikkben tárta fel, hogyan indult és zajlott az a nyomozás, amelynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál tartott házkutatást. A történet a dokumentumok alapján egy összetett, titkosszolgálati szálakkal átszőtt ügyként rajzolódik ki, amelyben több állami szerv szerepe is kérdéseket vet fel.
A nyomozás kezdete: egy névtelen bejelentés
Az ügy 2025. július 1-én indult, amikor egy névtelen bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hotline-jára. Ezt a rendszert kifejezetten arra hozták létre, hogy az állampolgárok jelezhessék a gyermekek online szexuális kizsákmányolására utaló tartalmakat.
A bejelentés két férfit érintett, akik ellen az a vád merült fel, hogy gyermekpornográf tartalmakat birtokolnak. Az egyikük, a „Gundalf” néven ismert 19 éves fiatal korábban dolgozott a Tiszának, míg a „Buddha” néven ismert 38 éves férfi a történet idején is kapcsolatban állt a párttal.
A furcsaságok már itt elkezdődtek: a bejelentésről nem közvetlenül az NMHH, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) értesítette az NNI-t, amely ezt követően házkutatást tartott a két férfinál. Az akció során lefoglalták informatikai eszközeiket, azonban gyermekpornográf tartalmat nem találtak.
Rejtett kamera és egy ismeretlen kapcsolat
A házkutatás során Buddhánál – aki egy dunai hajón üzemeltette szervereit – találtak egy nadrágra szerelhető rejtett kamerát. A Direkt36 által megszerzett nyomozati iratok szerint ennek azonban egészen más oka volt.
A fiatalabb férfit hónapok óta zaklatta egy „Henry” nevű ismeretlen, aki megpróbálta rávenni, hogy árulja el a Tisza Pártot, és működjön együtt vele. A cél a feltételezések szerint az lehetett, hogy hozzáférést szerezzenek a párt informatikai rendszereihez.
Gundalf erről értesítette Buddhát, és közösen próbálták kideríteni, ki áll a megkeresések mögött. A rejtett kamerát is ennek a tervnek a részeként szerezték be, azonban a leleplezési kísérletet megelőzte a hatósági akció.
Titkosszolgálati befolyás gyanúja
A Direkt36 által feltárt dokumentumok szerint a nyomozás során több szokatlan körülmény is felmerült. Az Alkotmányvédelmi Hivatal aktív szerepet játszott az ügy alakulásában, és több ponton is befolyásolni próbálta a nyomozást.
Az iratok alapján:
Az AH ragaszkodott ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálat (NBSZ) is részt vegyen az akcióban, és ők végezzék az adatmentést.
A nyomozókat nem engedték abba az irányba vizsgálódni, hogy kiderítsék, ki lehet „Henry”.
A hangsúlyt a rejtett kamerára helyezték, még azután is, hogy egyértelművé vált: a gyermekpornográfiára vonatkozó vádak alaptalanok.
A hatóságok a kamerára úgy hivatkoztak, hogy az „haditechnikai eszköznek minősül”.
A nyomozati anyagok ugyanakkor tartalmaznak olyan képernyőfotókat is, amelyek Henry üzeneteit és megkereséseit dokumentálják, és arra utalnak, hogy a férfi hosszabb távú beépítési kísérletet folytathatott.
A Direkt36 cikke szerint a történet egy további szálat is felvet: a beszélgetések alapján Vogel Evelin, Magyar Péter egykori barátnője is kapcsolatba hozható a Henryhez köthető körrel. A lap szerint az ő tevékenységükhöz köthetők azok a hangfelvételek is, amelyek 2024 őszén kerültek nyilvánosságra.
Vogel Evelin a megkeresésre így reagált: „Semmilyen titkos vagy nem titkos orosz vagy hazai műveleti akcióban, lejárató kampányban, titkos társasági tevékenységben nem vettem részt, nem is tervezem”.
Az ügy jelenlegi állása alapján a súlyos vádak nem igazolódtak, ugyanakkor a feltárt részletek komoly kérdéseket vetnek fel a titkosszolgálati szervek szerepéről és a nyomozás irányításáról.
