Katonai segítséget nyújtana Franciaország a Perzsa-öböl menti országoknak és Jordániának az iráni megtorló csapásokkal szemben. A párizsi vezetés a feszültség drasztikus fokozódása miatt a térségbe irányította a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót is.
A Les Echos beszámolója szerint Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy párizsi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az európai nagyhatalom kész aktívan részt venni a közel-keleti arab államok védelmében. A tárcavezető kiemelte: Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Irak, Bahrein, Kuvait, Omán és Jordánia egy olyan háborúba sodródott bele, amelyet egyáltalán nem ők választottak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a francia katonai részvétel az érintett partnerországok kérésére, arányos módon, és szigorúan a kollektív önvédelem nemzetközi jogban rögzített elve alapján történhet.
Bírálatot kaptak az amerikai–izraeli csapások
Bár a diplomáciai vezető teljes támogatásáról biztosította a fenyegetett államokat, kritikával illette a konfliktust elindító szövetségeseket. Jean-Noël Barrot az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni első, szombati csapásait „egyoldalú akciónak” nevezte. Úgy vélte, ezek a műveletek csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának előzetes vitájával nyerhettek volna kellő nemzetközi legitimitást.
A politikus ezzel párhuzamosan felszólította a teheráni vezetést, hogy azonnal hagyjon fel a támadásokkal, és tegyen jelentős engedményeket egy átfogó politikai rendezés érdekében. A térségben a hivatalos adatok szerint mintegy négyszázezer francia állampolgár tartózkodik, akik közül a jelenlegi információk alapján senki sem sérült meg, de egy válságértekezletet követően Párizs jelezte: szükség esetén azonnali segítséget nyújtanak a kimenekítésükhöz.
A Charles de Gaulle is a Földközi-tengerre tart
A helyzet súlyosságát egyértelműen jelzi, hogy Emmanuel Macron államfő rendkívüli védelmi tanácskozása után Franciaország azonnali hatállyal a kelet-mediterrán térségbe vezényelte nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóját. A Charles de Gaulle korábban az Atlanti-óceán és a Balti-tenger térségében teljesített szolgálatot, ám az új parancs értelmében irányt váltott. A hadvezetés döntését közvetlenül az iráni megtorló támadások indokolták, köztük az abu-dzabi Al-Szalam haditengerészeti bázist ért dróncsapás, amely korlátozott károkat okozott.
A repülőgép-hordozó átcsoportosítása a francia hatóságok szerint három fő célt szolgál. Egyrészt elrettentő erőt képvisel az európai érdekek elleni további eszkalációval szemben, másrészt előkészíti a terepet az esetleges evakuációs műveletekhez Libanonból és az Egyesült Arab Emírségekből, harmadrészt pedig megerősíti a NATO déli szárnyát. Katonai elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a francia zászlóshajó és az amerikai USS Abraham Lincoln együttes jelenléte a térségben az 1991-es Öböl-háború óta nem látott nyugati haditengerészeti koncentrációt jelent, ami jól mutatja a válság valódi súlyát.
