Szerda reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, akit a Központi Nyomozó Főügyészség gazdasági csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hallgatott ki. Védője, Bátki Pál büntetőjogász a Telexnek elmondta, hogy az ügyészek a kihallgatás végén indítványozták a letartóztatását. Az eljárás az MNB-ügyhöz kapcsolódik, amelyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folyik nyomozás.
Matolcsy nem tett vallomást, kihallgatása utáni fogdára vitték
Bátki Pál a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy a nyomozó ügyészek a kihallgatáson ismertették a körülményeket, amelyekre a gyanúsítás épül. Az ügyvéd szerint a gyanúsított több órán át tartó kihallgatása valamivel fél négy után ért véget. Matolcsy György vallomást még nem tett, csak a személyes körülményeiről nyilatkozott.
„Nagyon nehéz volt feldolgozni ezt az ötoldalas, nagyon sok adatot tartalmazó gyanúsítást. Amíg nem látjuk, hogy milyen bizonyítékok képezik az alapját, addig erre nem tudunk reagálni.” – közölte Bátki Pál.
A volt jegybankelnököt a főügyészségről rendőrségi fogdára vitték. A Telex értesülése szerint a letartóztatásról várhatóan pénteken határoz a bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán azt közölte, hogy összehangolt „nyomozási cselekményeket” végez az MNB-ügyben. Feljelentést tett a jegybank jelenlegi vezetése és az Állami Számvevőszék is. Utóbbi a 2025 márciusában nyilvánosságra hozott jelentésével párhuzamosan fordult az ügyészséghez, amely az MNB, a Pallas Athéné alapítványok és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működését vizsgálta. A nyomozást 2025. március 21-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája indította el, 2026. április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség vonta ügyészi hatáskörbe, azóta pedig a Központi Nyomozó Főügyészség vezeti.
Több szálon is fut a nyomozás az eltűnt milliárdok ügyében
A Matolcsy vezette jegybank még 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek 2019-ben PADME néven egyesültek. Vagyonkezelőjük, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forint közpénzzel gazdálkodott. A tudósítás szerint az átláthatatlan cég- és befektetési hálón keresztül zajló működés mintegy 150 milliárd forintos veszteséget okozott. Ennek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetébe jutott, miközben a PADME és az Optima pedig a fizetésképtelenség közelébe került.
Május 28-án a főügyészség több társszervvel együtt kutatást tartott különböző helyszíneken. Egy nappal később a Nemzeti Nyomozó Iroda háttérbeszélgetésen ismertette, hogy 2025 áprilisa óta két szálon nyomoznak: az egyik a jegybanki alapítványokkal és az MNB székházának felújításával összefüggő hűtlen kezelés, a másik pedig pénzmosás gyanúja. 91,8 milliárd forint értékű készpénzt és értékpapírt foglaltak le, az ügyben 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap neve merült fel. A pénzmosási eljárást 2025. április 22-én rendelték el, négy magánszemélytől 506,2 millió forint számlapénzt foglaltak le, május 9-én pedig egy 80,8 milliárd forintos értékpapírszámlát is zároltak.
Az MNB 2026. augusztus 13-án adta át az ügyészségnek az Optima-csoport és a Quartz-csoport közötti, meghiúsult értékpapírkölcsön-ügylet iratait. Az előző jegybanki vezetéshez kötődő alapítványi vezetés a jegybankelnök leváltása előtti néhány napban akarta a PADME vagyonának jelentős részét az Optimától a Quartz Alapkezelőhöz átcsoportosítani. Az új jegybanki és alapítványi vezetés azonban ezt megakadályozta, és 2025 áprilisában feljelentést tett.
Kósa Lajost és Bánki Eriket is meghallgatták az ügyben
Az Országgyűlés 2026. május 26-án döntött az MNB körüli visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról, amelynek december 31-éig kell jelentést készítenie, és azt a parlament honlapján nyilvánosságra hoznia. A testület október elsején Bánki Eriket és Kósa Lajost, a Fidesz két volt képviselőjét hallgatta meg. Előbbi nyújtotta be 2016-ban a jegybanktörvény módosítását, utóbbi pedig a Fidesz frakcióvezetője volt. Bánki azt állította, hogy a törvénynek nem az volt a célja, hogy utat nyisson az alapítványok jogellenes gazdálkodásának, hiszen az ÁSZ továbbra is felügyelte őket. Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy amikor 2016-ban arról beszélt, hogy az alapítványoknak juttatott vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, csupán az MNB által küldött anyag indoklását ismertette.
