2026. 05. 06.

362.83 Ft

310.48 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás

Reform és folytonosság: Megválasztották az MTA új vezetőjét, aki újraépítené a kutatói bizalmat

Reform és folytonosság: Megválasztották az MTA új vezetőjét, aki újraépítené a kutatói bizalmat
Belföld

Reform és folytonosság: Megválasztották az MTA új vezetőjét, aki újraépítené a kutatói bizalmat

Reform és folytonosság: Megválasztották az MTA új vezetőjét, aki újraépítené a kutatói bizalmat
10perc.hu
2026. 05. 05.
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia - MTA hivatalos oldal Facebook

Kedden Pósfai Mihályt választották meg az MTA új elnökének. Programja a testületi és tudománypolitikai szerepkörök egyensúlyára, a kutatóhálózat rendezésére és új támogatási formákra épít.

Hirdetés

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keddi tisztújító közgyűlésén Pósfai Mihályt választották meg az intézmény új elnökének. Az új vezető programja a folytonosságra és a modernizációra épít egy olyan korszakban, ahol az Akadémiának egyszerre kell megküzdenie a globális tudományszerkezeti változásokkal és a hazai kutatási rendszer bizonytalanságaival.

Egy „akadémiai karrier” csúcspontja

Pósfai Mihály nem kívülről érkezett a szervezet élére: pályafutása doktori ösztöndíjasként indult az MTA-nál, majd végigjárta a ranglétrát a bizottsági tagságtól az akadémikusi címig. Az elnökségben 2017 és 2023 között szerzett tapasztalatokat, és kulcsszerepe volt a Fiatal Kutatók Akadémiájának megalapításában is.

Az „A” és „B” modell egyensúlya

Az új elnök víziójának központi eleme egy hibrid működési mód, amely két klasszikus akadémiai felfogást ötvöz:

  • „A” típus: A közösségszervező, ismeretterjesztő és reprezentatív szerep, amely a tudósok közösségére épít.

  • „B” típus: A tudománypolitikai befolyást és a finanszírozási súlyt hangsúlyozó modell.

Pósfai szerint az MTA az elmúlt években kényszerűen az előbbi irányba mozdult el, de a jövőben elengedhetetlen a kettő egyensúlya, mivel az Akadémia olyan funkciókat lát el, amelyeket más hazai intézmény nem képes pótolni.

Rendrakás a kutatóhálózatok környékén

A program egyik legkritikusabb pontja a magyar kutatási rendszer széttagoltsága. Pósfai Mihály hangsúlyozta:

  1. Rendezni kell a HUN-REN rendszer helyzetét az európai normáknak megfelelően.

  2. Megoldást kell találni az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok bizonytalan státuszára.

  3. Nem zárható ki, hogy az Akadémia a jövőben ismét közvetlen intézményi hátteret biztosítson bizonyos kutatási tevékenységeknek.

Új eszközök a kutatók zsebében

A kutatói életpálya támogatása terén Pósfai a jól bevált Lendület és Bolyai programok megerősítése mellett innovatív formákat is javasol. Bevezetné a „sabbatical” típusú támogatásokat (alkotói szabadság), valamint kisebb, rugalmas, rövid futamidejű pályázatokat, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára az új, kockázatosabb ötletek gyors kipróbálását.

„A kutatói közösség az Akadémia legfontosabb erőforrása, de ezt az erőforrást aktivizálni kell.”

Digitális nyitás és hitelesítés

Az új elnök a társadalmi kommunikációban is szintet lépne. A digitális tartalomgyártás erősítése mellett az MTA hitelesítő szerepét is modernizálná: egyszerűsítenék az MTA doktora cím megszerzésének folyamatát, és fejlesztenék a kutatóhelyek minősítési rendszerét.

Pósfai Mihálynak három év áll rendelkezésére, hogy beindítsa ezeket a változtatásokat, és az MTA-t ne csak tudományos, hanem megkerülhetetlen kulturális és szakpolitikai tényezővé tegye a Tisza-kormány idején is.

További cikkek