Kérlelhetetlen ellensége vagyok a pedofíliának és a pedofiloknak, ebben a kérdésben nálam radikálisabb ember nem sok van az Országgyűlésben - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes kedden az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában, amelynek vendége volt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is.
Semjén Zsolt azt mondta, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén nem tervezte meg felszólalását, de az őt ért támadás, olyan mértékben az identitásába és személyiségébe vágott, hogy erkölcsi okokból fel kellett állnia.
Szavai szerint: nem a politikai karakterét érte támadás, nem egy szellemi vita volt, hanem legbelső identitásában támadták meg.
A politikus emlékeztetett rá, szerepe volt abban, hogy Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét fogadta el a parlament.
Felszólalásban rögzítette, hogy az első volt, aki a keresztény értékek védelmében ki mert állni az LMBTQ lobbival szemben a politikai életben és az országgyűlésben.
Hangsúlyozta ugyanakkor, semmilyen összefüggés nincs ebben a vonatkozásban a pedofília és az LMBTQ között. A pedofília a legsúlyosabb bűncselekmény, már-már a gyilkossághoz hasonló.
Magyarország szabad ország mindenki úgy él, ahogy akar az alkotmány határain belül - mondta, hozzátéve: "senkinek nem adunk életvezetési tanácsokat, de az LMBTQ lobbit - pont a gyermekvédelem miatt - nem engedhetjük be az iskolákba és az óvodákba".
A felszólalás harmadik állítása az volt, hogy a DK azért támadja, mert megvédte az egyházat a párt permanens akcióival szemben. A politikai, ideológiai, filozófiai vitákra szükség van, közölte a miniszterelnök-helyettes és mindenkit biztatott arra, hogy politikai nézeteivel vitatkozzon, leszögezte ugyanakkor, egy ember hazugságokkal való tudatos tönkretétele és megalázása elfogadhatatlan.
Szervezett, megtervezett kormány elleni támadás történt külföldi szálakkal - mondta Semjén Zsolt. A szándék a magyar kormány megrendítése volt, azért, hogy ne legyen képes politikájának továbbvitelére, és így megvalósulhassanak olyan célok, melyek ellentétesek Magyarország érdekével - közölte, példaként említve az ukrán háborúba besodródást.
Nemzetpolitikai kérdésekre kitérve úgy fogalmazott, lelkesen támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását, s bízott abban, hogy a határon túli magyarság ügye, a kisebbségi problémák jó része megoldódik az uniós csatlakozással, de nem így történt. Az anyaországnak kell megoldania a kisebbségek helyzetét, mert az EU nem fogja, mondta.
Magyarország egész politikáját arra alapozza, hogy az utódállamokkal való kapcsolatban meghatározó, hogy a területükön lévő magyar nemzetrészek megkapják a megmaradásukhoz szükséges feltételeket - hangsúlyozta.
Mint mondta, Ukrajna esetében szó sem lehet semmilyen NATO vagy EU közeledésről amíg a kisebbségi magyarság helyzete nincs megoldva. A magyar kormány növelte a Kárpátaljára érkező támogatást, amit mások mellett a tanárok, lelkészek, újságírók kapnak, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak - mondta a politikus.
Hangsúlyozta, a határon túli magyarság csak akkor tud megmaradni, ha anyagilag is képes boldogulni szülőföldjén. Ezért indultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok, amely minden egyes forintja helyben legalább még egy forint befektetést eredményez, a befektetés fele a hazai cégek expanziója révén pedig a magyar GDP-ben is megjelenik.
A műsor második felében Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ főigazgatóját kérdezte a műsorvezető az álhírek, rágalmak terjedésének háttere és a közbeszéd eldurvulása kapcsán. A főigazgató szerint az Egyesült Államokból több évtizede, balliberális újságírók által elindított, úgynevezett gonzó újságírás mai megnyilvánulása tapasztalható az interneten és a médiában, ennek megfelelően félinformációkat, elferdített tényeket kevernek a szerző üzeneteivel, véleményével.
Két konkrét példát, álhírt említve kiemelte: az Európába irányuló migráció pozitív hatásainak éveken át való sulykolása ugyanúgy álhír volt, mint hogy a két biológiai nemen kívül vannak más nemek is; ezeket is a balliberális média találta ki
- húzta alá.
Szánthó Miklós rámutatott, hogy a balliberális oldal által terjesztett álhíreket egy komplett - influenszerekkel, újságírókkal, médiatermékekkel megtámogatott - hálózat segítségével igyekeznek eljuttatni az emberekhez, s egy mechanizmus révén egy-egy ilyen álhírt akár a közbizalom megdöntéséhez is fel lehet használni. Példaként felhozta a Magyarország elleni kötelezettszegési eljárásokat.
Közölte: ilyen ügy a Szőlő utcai álhírbotrány is, bár ez ügyben még a valóságmag sem volt meg - vélekedett. Szerinte a balliberális oldal azért gerjesztett egy nyilvánvaló hazugságra építve "rágalomcunamit", hogy elterelje a figyelmet Magyar Péter és a Tisza párt adóemelési terveiről, s hogy akár tüntetések segítségével rombolja az állam, a kormány iránti bizalmat.
A kormány azonban idejében lépett, hiszen információkkal, nyomozati anyagokkal, tényekkel cáfolta a valótlanságokat, az alaptalan vádakat, egyúttal megindultak az eljárások azok ellen, akik hazugságokat terjesztettek - emelte ki.
A főigazgató kérdésre válaszolva azt mondta,
az álhírek ellen nehéz, de lehet védekezni: figyelni kell a közlő személyére, megbízhatóságára, érdemes megbízható, konzervatív oldalakat bekövetni az interneten, s érdemes összehasonlítani az ellenzéki szereplők és a releváns kormányzati szereplők nyilatkozatait általánosságban vagy egy-egy téma kapcsán.
Drámai lesz a különbség politikai, erkölcsi értelemben is - mutatott rá. Nemcsak védekezni lehet viszont az álhírek ellen, például a megbízható tartalmak fogyasztásával, hanem igenis minden jóérzésű embernek fel kell vennie a harcot az álhírek terjesztőivel szemben a közösségi oldalakon, s aktívan, kulturált hangnemben el kell mondani az igazságot - vélekedett Szánthó Miklós.
