A magyar parlament 2025. június 17-én megszavazta a 2026-os költségvetést, amely 3,7%-os GDP-arányos hiánycéllal számol. Az elfogadás 133 igen, 47 nem mellett történt meg, tartózkodás nélkül. Bár a költségvetés első ránézésre összhangban van a Stabilitási törvénnyel, és az adósságráta várhatóan 0,8 százalékponttal csökken az ideihez képest, a szakértők és elemzők fenntartásokkal kezelik a büdzsé fenntarthatóságát - írja a Portfolio.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta a zárószavazás előtt: „A költségvetés korai elfogadása a felszínre hoz bizonyos kockázatokat.”
A kormány tavaly visszatért a költségvetés korai elfogadásának gyakorlatához, amelynek előnye, hogy erősíti a gazdasági szereplőkben a kiszámíthatóságot, ugyanakkor a valóságban a korai elfogadás nem garancia a stabilitásra. Az elmúlt években ugyanis a már elfogadott büdzsé több pontja is jelentősen módosult az év során.
A 2025-ös költségvetés például többször is változott, részben a kormány családtámogatások bővítésére és más kiadások növelésére hozott intézkedései miatt. Az eredeti, 3,7%-os hiánycélt a kormány már áprilisban 4% körülire módosította, majd az újabb elemzések alapján várhatóan akár 4,1% is lehet. Ezt azonban hivatalosan nem vezették át a dokumentumokban.
Kisgergely Kornél, az államháztartásért felelős államtitkár az interjújában elmondta: „Az idei évben sor került egy jelentős zárolásra, vagyis a fiskális politika képes volt ezúttal is gyorsan reagálni a külső környezetből fakadó változásokra.”
Az Államadósság Kezelő Központ és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös tájékoztatóján júniusban elhangzott, hogy a pénzforgalmi hiányterv is emelkedik, és az állam több devizaforrást von be finanszírozására. Ezzel párhuzamosan a kormány jelenleg is felülvizsgálja az idei évre vonatkozó növekedési prognózist, amely várhatóan 2,5%-ra csökken az eredeti 3,4%-ról. Ez a GDP-növekedési kilátások romlását jelzi, ami tovább növeli a hiány kockázatait.
A szakértők szerint az idei költségvetési hiány a valóságban akár 4,8%-os is lehet, bár ennek hivatalos vállalása még kérdéses. Ez az érték azonban még mindig valamivel alacsonyabb a tavalyi, 4,9%-os hiánynál.
Összességében a 2026-os költségvetés elfogadása után a fenntarthatóság és a finanszírozási kockázatok miatt az igazi gazdasági kihívások a 2026-os választások utáni időszakra maradnak. Az elemzők és hitelminősítők szerint a választások előtt a kormány költekezésbe kezdhet, így a „feketeleves” csak a következő ciklus kormányának terhe lesz.
