A Nébih újra vizsgálja a hazai kiskereskedelemben levő magyar termékek arányát – erősítette meg a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nobilis Márton. Mint mondta, az agrártárcánál úgy látják, hogy az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a saját márkás – nem itthon gyártott – termékek aránya.
Az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerint annak, hogy ez a helyzet – a multik polcain a hazai termékek alacsony aránya – előállt, az elsődleges oka a hazai élelmiszer-feldolgozás átgondolatlan 90-es évekbeli privatizációja. „Ezen kívül óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát” – tette hozzá.
A legutóbbi felmérés során azt tapasztalták, hogy a multik 10 százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. „Ez egy jelentős arányváltás, ezért is kértem a multik képviselőitől, hogy ezen a tendencián lehetőség szerint változtassanak” – mondta a lapnak, kiemelve azt is, hogy a hazai termékek előnyben részesítése ma már nem csak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, ugyanis a hazai termékek egy ország szuverenitását jelzi.
A multik 10 százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben Fotó: MTI/Hegedűs Róbert
Felidézte, hogy tavaly év végén, idén év elején volt az infláció csúcsa, mely időszakban az élelmiszeripar átadási árai átlépték az 50-60 százalékos növekedést, amit a kereskedők, ha nem is azonnal, de érvényesítették a kiskereskedelmi árakban. Ezt követően ütemesen csökkent az átadási árak növekedése, és ma az ipari termelői árak 6 százalék körüli növekedést mutatnak, míg az élelmiszer-kiskereskedelmi árak még mindig 15 százalék felett vannak – tette hozzá.
Nincs arra szabály, hogy milyen arányban kell a magyar és importtermékeket megjeleníteni a boltokban. Arra viszont van, hogy a közétkeztetésben milyen arányban – ez jelenleg 80 százalék – kell magyar alapanyagokat használni az ételek előállításához. A kiskereskedelemben éppen az uniós szabályok, az áruk szabad áramlása miatt nem lehet, de nincs is szükség rá, egyszerűen önmérséklet kellene a kiskereskedők részéről az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerint.
