Gyakran hallani, hogy valaki azért nem vásárol lakást vagy házat lakáshitelből, mert ő bizony „nem vesz ingatlant egy banknak”. Ez abból a félreértésből fakadhat, miszerint ilyenkor a bank a tulajdonos egészen addig, amíg a kölcsön utolsó részletét ki nem fizette az adós.
Ez azonban a hiteleknél nincs így, a tulajdonos azonnal a vevő lesz, ami a tulajdoni lapból is világosan kiderül. A bankok persze védik az érdekeiket, ezért jelzálogjogot jegyeznek be az ingatlanra, amit elidegenítési és terhelési tilalommal védenek. A bankmonitor.hu szakértői segítségével megnéztük, mit is jelentenek ezek, és miben korlátozzák a tulajdonos lehetőségeit a későbbiekben.
Amikor valaki megvásárol egy ingatlant, akkor az adásvételi szerződés aláírása és a vételár megfizetése után ő lesz az ingatlan új tulajdonosa, ami a földhivatali bejegyzést követően a tulajdoni lap II. részén is feltüntetésre kerül.
A bank azonban szeretné bebiztosítani, hogy szükség esetén hozzájuthasson a kihelyezett pénzéhez. A terhelési tilalommal érheti el ugyanis, hogy a tulajdonos ne értékesíthesse vagy ajándékozhassa el a fedezetet, illetve ne lehessen újabb terhet – például másik jelzálogjogot – bejegyezni rá.
A bankok számára az a legelőnyösebb, ha az adós a szerződés szerint törleszti a hitelét, mégpedig lehetőleg az abban foglalt futamidő végéig Fotó: freepik.com
Persze ez nem jelenti azt, hogy az adott ingatlant nem lehet eladni. Ehhez azonban a hitelező bank hozzájárulása szükségeltetik, amit meg is fog adni, amennyiben az adásvételi szerződésbe bekerül, hogy a vételárból először a tartozást rendezik, és csak a fennmaradó részt kapja meg a tulajdonos.
A lakáshitel felvételét követően értékesített ingatlan az elmúlt években egyébként szép hasznot hozhatott, hiszen egy budai panellakás átlagos négyzetméterára például 834 ezer Ft volt most júliusban, ami két év alatt csaknem 50 százalékos növekedés. Azaz a tőketartozás visszafizetését követően is lényegesen nagyobb összeg marad az adós zsebében, mint amennyi önerővel eredetileg beszállt az üzletbe.
A bankok számára az a legelőnyösebb, ha az adós a szerződés szerint törleszti a hitelét, mégpedig lehetőleg az abban foglalt futamidő végéig. Gyakori félreértés, hogy a bedőlt hitelek után plusz bevétele keletkezik a banknak, ez tulajdonképpen a lehető legrosszabb forgatókönyv mindenki számára.
Éppen ezért a bankok számos olyan mechanizmussal rendelkeznek, amelyekkel igyekeznek megakadályozni ezt, ilyen például a hitel átütemezése, amikor a futamidő meghosszabbításával csökkentik a havi törlesztők összegét.
