Magas rangú tálib delegáció tárgyalt Oslóban norvég, brit és francia diplomatákkal a humanitárius katasztrófa szélére sodródott Afganisztánnak nyújtandó nyugati segítségnyújtásról. Európa az emberi jogok tiszteletben tartásához, ezen belül kiemelten a nők jogainak érvényesítéséhez köti a humanitárius segélyek újraindítását.
Az ENSZ kimutatása szerint a mintegy 39 millió főt számláló Afganisztán lakosságának 55 százaléka éhezik. Részben ennek is betudhatóan rendkívül magas a gyermekhalandóság is. A közép-ázsiai országnak sürgős nemzetközi segítségre lenne szüksége, a humanitárius szállítmányokat ugyanis a tálib hatalomátvétel óta szüneteltetik.
A Talibán tavaly augusztusi hatalomátvétele óta először járt tálib delegáció Európában, hogy a segélyszállítmányok újraindításáról tárgyaljon. A Nyugat álláspontja egyértelmű: az új tanítási év kezdetén, márciusban a fiúknak és a lányoknak egyaránt biztosítani kell az iskolába járás lehetőségét az egész országra kiterjedően. A lányok esetében a 12. életév betöltését követően is biztosítani kell a jogot a tanuláshoz – jelentette ki Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök.
A norvégok ahhoz is ragaszkodnak, hogy a tálibok tartsák tiszteletben a nők és a kisebbségek jogait: ennek része az oktatás mellett az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a munkához való jog, valamint a mozgás szabadsága. Ugyanis hiába állítják a tálibok ennek az ellenkezőjét, a nők nagy része ki van zárva a közszféra munkahelyeiről, a középiskolák döntő része zárva van a lányok előtt.
A norvég, brit és francia diplomaták egyértelművé tették elvárásaikat, ezek teljesítése nélkül nem indulhatnak újra a segélyszállítmányok. A Nyugat ugyanakkor közvetlenül a szenvedő afgán emberekhez szeretné eljuttatni későbbi segélyszállítmáyait – jelentette a tárgyalásokról az NTB norvég hírügynökség.
Az új tálib kormányt mindezidáig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan. Éppen ezért a tálib küldöttség, melyet Amir Khan Muttaqi külügyminiszter vezetett, a humanitárius segítségnyújtás mellett a Talibán afganisztáni hatalmának nemzetközi elismerését is napirendre tűzette a zárt ajtók mögött zajló tárgyalások során. A nemzetközi közösség viszont látni szeretné, hogyan kormányozza az országot a régi-új hatalom mielőtt dönt a Talibán esetleges elismeréséről.
A tálib delegáció egy előre megtett lépésnek minősítette az oslói tárgyalásokat az új hatalom nemzetközi elismerése irányába. Muttaqi kijelentette, biztosak benne, hogy hamarosan kapnak segítséget a humanitárius válság kezeléséhez, az egészségügy és az oktatás újraindításához.
A norvég kormány – mely saját költségén, charter géppel utaztatta az afgán küldöttséget – ugyanakkor hangsúlyozta, a tárgyalások nem jelentik a tálib hatalom nemzetközi legitimálását, elismerését. A norvég kormányfő szerint a találkozó az első lépés volt a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében - írta az AFP hírügynökség.
