Van olyan pillanat, van olyan eset, van olyan történelmi eseményre emlékezés, amikor jobb csendben maradni. Nos, a II. világháború első hónapja mindenképpen ehhez tartozik, ugyanis előbb 1939. szeptember 1-én a náci Németország, majd szeptember 17-én a korábban megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján a szovjet hadak támadták meg Lengyelországot.
A paktum értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum alapján, amelyet csak a "peresztrojka" idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.
Szeptember 17-én a korábban megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján a szovjet hadak támadták meg Lengyelországot Fotó: wikipedia
Nos, a mai dátum éppen ezért különösen érzékeny téma a lengyelek számára, ennek ellenére a két ország közötti, finoman szólva is fagyos kapcsolat figyelembe vétele nélkül az orosz külügyminisztérium szerint 82 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg "felszabadító hadjáratot" kezdett Lengyelország területén.
Állításuk szerint a szovjet csapatok "a lengyelek által 1920-21-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadították fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta őket", miközben "Lengyelország állami léte gyakorlatilag megszűnt", ugyanis a lengyel "katonai-politikai vezetés" szeptember 17-ig Romániába szökött.
Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg "a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta".
Az orosz külügyminisztérium szerint a szovjet csapatok a lengyelek által 1920-21-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadították fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta őket Fotó: wikipedia
Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot, csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, "és az utolsó pillanatig" nem kívánt a konfliktusba belépni. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé.
Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel.
Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország - a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után - az ellenzéket támogatva "beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe", ez a szempont elvesztette jelentőségét.
A lengyel külügy szerint szeptember 17-én megkezdődött a nácizmussal és a kommunizmussal egyszerre folytatott harc Fotó: wikipedia
A lengyel külügy hivatalos Twitter-oldalán azonnal reagált az oroszok kijelentéseire, és közleményükben leszögezték, a Szovjetunió egyáltalán nem felszabadító hadjáratot indított 1939. szeptember 17-én, hanem a hitleri Németországgal szövetkezve támadást intézett ellene.
A varsói külügyi tárca szóvivője közölte, nem történt semmiféle felszabadító hadjárat, ez agresszió volt. Ráadásul 1939. szeptember 17-én Lengyelország nem szűnt meg, ellenben a megszállt területek lakói röviddel ezután a szovjet állam által elkövetett bűntettek áldozataivá váltak.
Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfő közös sajtótájékoztatón aláhúzta: a szeptember 17-i tragédia nemcsak Lengyelországot érintette, aznap Németország után "a másik, totalitárius állam kapcsolódott be az érdekszférák elosztásába Európának ebben a részében”, és megkezdődött a nácizmussal és a kommunizmussal egyszerre folytatott harc.
