Az idősek jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott.
Az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor. Az év eleji 5 százalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal (júliusban és novemberben) is kaptak nyugdíjkorrekciót az idősek: ezekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak.
Jövő januárban ismét érkezik majd a rendes nyugdíjemelés, azonban a mértéke egyelőre még ismeretlen – a kormány kommunikációja szerint az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva fogják meghatározni. A jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15-18 százalék is lehet az áremelkedés üteme.
Ha valóban ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésre kerül sor, akkor az átlagnyugdíj januártól minden bizonnyal meg fogja haladni a 200 ezer forintot, a medián nyugdíj pedig elérheti a 192 ezer forintot. Ebben beleszámolták a februárban érkező 13. havi nyugdíjat is, míg nyugdíjprémiummal – a borús gazdasági kilátások miatt – nem számoltak.
Az átlagnyugdíj csalóka lehet, ugyanis az idősek között óriási jövedelmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, míg a legszerencsésebbek akár 1 millió forintnál is magasabb összegű járandóságra jogosultak.
Mindenesetre a jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nem csak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet is figyelembe veszünk. De mire lesz elegendő a havi 192 ezer forint?
A nyugdíjas fogyasztói kosár az általánosnál nagyobb súllyal tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét, márpedig idén mindkét kategóriában drasztikus drágulásoknak lehettünk tanúi. Az élelmiszerinfláció mostanra elérte a 40 százalékot, míg a rezsicsökkentés szigorításának következtében nagyon sokan kapnak brutálisan megnőtt energiaszámlákat is.
Éppen ezért az inflációkövető nyugdíjnövekedés gyakran nem képes biztosítani az életszínvonal szinten tartását. Hivatalosan a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, de a mostani extrém inflációs környezetben ez legfeljebb papíron igaz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek túlnyomó többsége az állami nyugdíjból származik, és csak elenyésző mértékben tudnak más jövedelemforrásokra, például saját megtakarításokra támaszkodni.
Az infláció tetőzése 2023-ban várható, de továbbra is nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd visszaállni egy normális szintre. Könnyen elképzelhető, hogy még hosszú hónapokig velünk marad a 20 százalék feletti infláció, aminek az elviselése az alacsonyabb jövedelmű csoportok – így az idősek jelentős részének – számára a legnehezebb.
