Mai névnap:

Hihető? Idén nyáron átlagosan 301 000 forintot költ el egy magyar család a nyaralásra

10perc.hu
1 hete
Kiemelt kép: freepik.com

A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során.

Érdekes, és a gazdasági helyzetet látva kissé megkérdőjelezhető eredményt hozó felmérést tett közzé az MKB Bank a magyar emberek nyaralási szokásairól. Ebből az derül ki, miszerint idén 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a járvány előtti időszakhoz képest.

A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, míg egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során.


A megkérdezettek 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során      Fotó: freepik.com


A jelentősen megnőtt utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 000 forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg. A megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, a megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb.

A megkérdezettek 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során. A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban részt vevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. Legtöbben legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.


A kutatásban részt vevők 15 százaléka csak külföldi opciókat vesz figyelembe     Fotó: freepik.com


A megkérdezettek 71 százaléka költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során, amit a legtöbben saját tartalékokból fedeznek. A megkérdezettek 23 százaléka használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13 százaléka hitelkártyát, 2 százaléka pedig egyéb forrásokból fedezi a túlköltéseket.




Hirdetés
Hirdetés