Neked ajánljuk
Nem várható drágulás az iskolai menzán!
Belföldi hírek
10perc.hu
1 hónapja
Kiemelt kép: Eduline
Jelenleg van a közétkeztetési rendszerben annyi mozgástér, hogy ne kelljen belenyúlni az érvényben lévő árazásba.
Tavaly átlagosan harminc százalékkal drágult az iskolai menza szeptemberben, akkor a szülők egy része több ezer forinttal magasabb számlákat kapott, mint korábban. Idén azonban nem kell ilyen drasztikus emelkedésre számítani – tudta meg az eduline.hu.
Szeptembertől szinte sehol nem terveznek áremelést a közétkeztetésben – mondta a szakmai portálnak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke. Ennek több oka is van: egyrészt az élelmiszerárak is konszolidálódtak, – bár a Közszöv elnöke szerint helyesebb kifejezés az, hogy oda-vissza ugrálnak – másrészt a cégek is úgy érzik, hogy jelenleg van a közétkeztetési rendszerben annyi mozgástér, hogy ne kelljen belenyúlni az érvényben lévő árazásba.
Zoltai Anna szerint országszerte óriási különbségek vannak a menzák árai között. Ennek az az oka, hogy a közétkeztetés térítési díját az önkormányzatok határozzák meg, tehát ahány önkormányzat, annyi féle díj van. Általában napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, de fontos kiemelni, hogy a szülők által befizetett díj nem fedi le a teljes közétkeztetés költségeit.
A svédasztalos rendszer fejleszti a gyerekek döntési képességét Fotó: Freepik
"Három forrásból tevődik össze a közétkeztetés: vannak a befizetett díjak, amelyek a fogyasztói befizetések. Ez sok esetben még kevesebb, mint amennyit megállapít az önkormányzat, mert valamilyen szociális rászorulási alapon tud csökkenteni – ez a rész az összes költség nagyjából 23 százalékát jelenti. Ehhez hozzájárul a fenntartó, tehát az önkormányzat vagy az intézmény, ami körülbelül húsz százalékot tesz ki, vagy kicsivel kevesebbet. A legnagyobb arányban a terheket az állam viseli, ami összesen 57 százalék. 2023-ban az állami költségviselés összesen 101 milliárd 521 millió forintot jelent" – részletezi.
A Közszöv elnöke hozzátette, hogy rengeteg étel megmarad, nem kerül elfogyasztásra. Szerinte ki kellene vizsgálni, hogy ennek mi lehet az oka, és nagyon fontos lenne a pazarlás megelőzés, mert úgy véli, ez az állapot már nem tartható fenn.
Az étkeztetők többféle eljárással is próbálkoztak a pazarlás megszüntetésére. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így annyit szedhetnek, amennyit szeretnének, és abból, ami nekik szimpatikus.
Általában napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára Fotó: Freepik
Ez a rendszer már Magyarországon is működik: az egyik vidéki, önkormányzati fenntartású középiskolában már két éve ilyen formában ebédelnek a diákok. Itt az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hulladékmennyiség nyolcvan százaléka lecsökkenthető, ezen túl pedig azt is megfigyelték, hogy abból a korosztályból, amelyik a normál rendszerű menzából lemorzsolódik, felső tagozattól fölfelé visszaszivárog a diákok legalább fele.
"Magyarország legnagyobb étkeztetője, a Hungast már tizenkilenc konyhán bevezette tavaly, az év második felében a svédasztalt, és nekik is pozitív tapasztalataik vannak" – mondta Zoltai Anna arra a kérdésre, hogy mennyire elterjedt ez a módszer a hazai menzákon.
A svédasztalos rendszer fejleszti a gyerekek döntési képességét, valamint segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedvelhetnek, amiket korábban nem fogyasztottak.
